Sztrájktárgyalás: továbbra sem jár béremelés a nevelést-oktatást közvetlenül segítőknek

Január 31- én ismét sztrájktárgyaláson vettek részt a szakszervezetek. Mutatjuk, mire jutottak.

  • Tornyos Kata

Szerdán a Belügyminisztériumban tárgyalt Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkárral Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivője és Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke

Korábban Maruzsa Zoltán azt ígérte, hogy január 31-én, vagyis a mai sztrájktárgyaláson – amelyen ismét részt vett a Nemzeti Pedagógus Kar, a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete, illetve a Klebersberg Központ vezetője, Hajnal Gabriella is – térnek vissza a nevelést-oktatást közvetlenül segítő, de nem pedagógiai végzettségű dolgozók béremelésére. Emellett szó volt többek között arról, hogy

  • a nyugdíjba vonuló kollégáknak továbbra sem jár a béremelés a felmentési idő alatt,
  • több iskolában is a tanítókat küldik felső tagozatra oktatni, de ők nem részesülnek a négy százalékos esélyteremtési illetményrészből
  • és a ki nem fizetett túlórákra is kitértek.

Hajnal Gabriella ígértet tett arra, hogy azoknak a pedagógusoknak, akik tanítói diplomával rendelkeznek és hiányszakmát "feltanítanak" a hetedik, nyolcadik osztályba, megkapják az esélyteremtési illetményrészt, viszont a nem állami fenntartású intézményeknél ez nem kötelező, csak egy lehetőség. A szakszervezetek nem értenek egyet azzal, hogy a tanítók felső tagozaton is órákat tartanak.

Az óraadóként dolgozó pedagógusoknak nincs meghatározva, hogy mennyi a minimális járandósság, ezért a szakszervezetek arra bíztatják őket, hogy kezdeményezzék a béralkut. Szó esett a nevelést-oktatást közvetlenül segítő, de nem pedagógiai végzettségű dolgozók béremeléséről is, de "cinikus" választ kaptak: a kormány nem ebbe az irányba szeretné összpontosítani a béreket.

A hatvan órás eseti helyettesítéseknél a teljes tanévre vonatkozóan kell számítani a hatvan órát és nem január elsejétől. Így, aki már tavaly eseti helyettesítést végzett, levonhatja az óráit a hatvanból.

Az óvodák esetében az önkormányzatok szinte mindenhol az alsóhatárt adták meg, és nem a 32 százalékos emelést, annak ellenére, hogy a szakszervezetek szerint kötelességük lenne a teljes emelést biztosítani. Ugyanez a helyzet az egyházi fenntartású intézményeknél is, így, akik régóta vannak a pályán csak néhány százaléknyi emelésben részesültek.

    "Nem beszéltük meg, hogy mikor találkozunk legközelebb"
    – mondta Nagy Erzsébet. Ezt azzal magyarázta, hogy először szeretnék megvárni a februárt, amikor a kormány is átnézi, hogy milyen béreket kaptak a pedagógusok és ők is közlik majd a hivatalos adatokat. Ezt követően lehet majd kezelni a jelenleg kialakult anomáliákat.

     

    Hozzászólások

    Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

    „A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

    A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

    Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

    Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

    Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.