Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
Szerdán a Belügyminisztériumban tárgyalt Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkárral Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivője és Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke
Korábban Maruzsa Zoltán azt ígérte, hogy január 31-én, vagyis a mai sztrájktárgyaláson – amelyen ismét részt vett a Nemzeti Pedagógus Kar, a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete, illetve a Klebersberg Központ vezetője, Hajnal Gabriella is – térnek vissza a nevelést-oktatást közvetlenül segítő, de nem pedagógiai végzettségű dolgozók béremelésére. Emellett szó volt többek között arról, hogy
- a nyugdíjba vonuló kollégáknak továbbra sem jár a béremelés a felmentési idő alatt,
- több iskolában is a tanítókat küldik felső tagozatra oktatni, de ők nem részesülnek a négy százalékos esélyteremtési illetményrészből
- és a ki nem fizetett túlórákra is kitértek.
Hajnal Gabriella ígértet tett arra, hogy azoknak a pedagógusoknak, akik tanítói diplomával rendelkeznek és hiányszakmát "feltanítanak" a hetedik, nyolcadik osztályba, megkapják az esélyteremtési illetményrészt, viszont a nem állami fenntartású intézményeknél ez nem kötelező, csak egy lehetőség. A szakszervezetek nem értenek egyet azzal, hogy a tanítók felső tagozaton is órákat tartanak.
Az óraadóként dolgozó pedagógusoknak nincs meghatározva, hogy mennyi a minimális járandósság, ezért a szakszervezetek arra bíztatják őket, hogy kezdeményezzék a béralkut. Szó esett a nevelést-oktatást közvetlenül segítő, de nem pedagógiai végzettségű dolgozók béremeléséről is, de "cinikus" választ kaptak: a kormány nem ebbe az irányba szeretné összpontosítani a béreket.
A hatvan órás eseti helyettesítéseknél a teljes tanévre vonatkozóan kell számítani a hatvan órát és nem január elsejétől. Így, aki már tavaly eseti helyettesítést végzett, levonhatja az óráit a hatvanból.
Az óvodák esetében az önkormányzatok szinte mindenhol az alsóhatárt adták meg, és nem a 32 százalékos emelést, annak ellenére, hogy a szakszervezetek szerint kötelességük lenne a teljes emelést biztosítani. Ugyanez a helyzet az egyházi fenntartású intézményeknél is, így, akik régóta vannak a pályán csak néhány százaléknyi emelésben részesültek.
"Nem beszéltük meg, hogy mikor találkozunk legközelebb"
– mondta Nagy Erzsébet. Ezt azzal magyarázta, hogy először szeretnék megvárni a februárt, amikor a kormány is átnézi, hogy milyen béreket kaptak a pedagógusok és ők is közlik majd a hivatalos adatokat. Ezt követően lehet majd kezelni a jelenleg kialakult anomáliákat.
