A mai sztrájktárgyaláson eshet szó a nevelést-oktatást segítők béremeléséről

Bár a pedagógusok béremeléséről egyre többet megtudunk, a nevelést-oktatást segítő, nem pedagógiai végzettségű dolgozókéról egyelőre nincsenek fejlemények.

  • Székács Linda

Január 31-én, vagyis a mai sztrájktárgyaláson térnek vissza a nevelést-oktatást közvetlenül segítő, de nem pedagógiai végzettségű dolgozók béremelésére - ígérte Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár a január 17-ei sztrájktárgyaláson a szakszervezetek beszámolója szerint. Ebbe a kategóriába tartoznak többek között a gyógytornászok, a rendszergazdák, a könyvtárosok és a titkárok, dajkák is.

Rétvári Bence belügyminisztériumi államtitkár a noks-os dolgozók béremelésével kapcsolatban korábban azt nyilatkozta, hogy "Őket a mostani béremeléstől külön kezeljük", így bár a pedagógusok béremeléséről szóló kinevezések a napokban megérkeztek, arról egyelőre nincs hír, hogy mi lesz a nevelést-oktatást segítők béreivel.

"Rólunk mindenki megfeledkezik, pedig a mi munkánk is van olyan fontos mint egy pedagógusé" - írja az egyik érintett, hozzátéve, hogy a noks-os dolgozók gyakorlatilag "zsebpénzért dolgoznak" jelenleg.

A január 31-ei sztrájktárgyalásról és az esetleges fejleményekről mi is beszámolunk majd.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.