Újabb fordulat a beomlott székelyudvarhelyi diákotthon ügyében

December 31-ig be kellett volna fejeznie a kivitelezőnek a munkát, ezért ástak árkot a diákotthon fala mellett. A magyar állam támogatta a beruházást.

Az Eduline is beszámolt arról, hogy a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium kétszintes diákotthonának körülbelül kétharmada december 18-án omlott a bent tartózkodó diákokra. Egy 17 éves fiú a helyszínen életét vesztette, majd a romok alól három lányt mentettek ki, ketten közülük könnyebben, egy 17 éves lány pedig súlyosan megsérült. Őt a helyszínen újra kellett éleszteni, de az életét a kórházban már nem tudták megmenteni.

A balesetet az okozhatta, hogy leomlott fal mellett a szennyvíz és esővíz elvezetését végző munkálatok miatt mély árkot ástak. Az épületet azonban nem ürítették ki a munkálatok idejére, pedig a diákotthon lakói már napokkal a baleset előtt jelezték, hogy repedezik a fal.

A munkálatokkal azért is kellett sietni, mert december 31-ig be kellett volna fejezni a projektet - írja a Népszava. A Tamási Áron Gimnázium épületének felújítását több részletben támogatta a Bethlen Gábor Alapon keresztül magyar állam. Az összeomlott diákotthonnal kapcsolatos támogatói okiratot még 2022-ben írták alá. Eredetileg a felújítással 2023. augusztius 31-ig kellett volna végezni, de a határidőt később kitolták december 31-ig. Közben plusz 40 millió forinttal növelték a támogatást, és ezzel párhuzamosan a felújítási munkálatok a drénezéssel bővültek.

Feltehetően ezért ásták ki decemberben az épület fala mellett a mély sáncot, mert ezt a munkát a hónap végéig be kellett volna fejeznie a kivitelezőnek.

Az épület leomlása után a december 31-es határidőt is módosították. Az Udvarhelyi Hírportál értesülései szerint az ügyben egyelőre három embert helyeztek hatósági felügyelet alá:

  • a munkálatokat kivitelező cég vezetőjét
  • a tervezőt
  • a tulajdonost képviselő projektmenedzsert.

A tragédiával az alábbi cikkünkben foglalkoztunk.

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.