Újabb fordulat a beomlott székelyudvarhelyi diákotthon ügyében

December 31-ig be kellett volna fejeznie a kivitelezőnek a munkát, ezért ástak árkot a diákotthon fala mellett. A magyar állam támogatta a beruházást.

Az Eduline is beszámolt arról, hogy a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium kétszintes diákotthonának körülbelül kétharmada december 18-án omlott a bent tartózkodó diákokra. Egy 17 éves fiú a helyszínen életét vesztette, majd a romok alól három lányt mentettek ki, ketten közülük könnyebben, egy 17 éves lány pedig súlyosan megsérült. Őt a helyszínen újra kellett éleszteni, de az életét a kórházban már nem tudták megmenteni.

A balesetet az okozhatta, hogy leomlott fal mellett a szennyvíz és esővíz elvezetését végző munkálatok miatt mély árkot ástak. Az épületet azonban nem ürítették ki a munkálatok idejére, pedig a diákotthon lakói már napokkal a baleset előtt jelezték, hogy repedezik a fal.

A munkálatokkal azért is kellett sietni, mert december 31-ig be kellett volna fejezni a projektet - írja a Népszava. A Tamási Áron Gimnázium épületének felújítását több részletben támogatta a Bethlen Gábor Alapon keresztül magyar állam. Az összeomlott diákotthonnal kapcsolatos támogatói okiratot még 2022-ben írták alá. Eredetileg a felújítással 2023. augusztius 31-ig kellett volna végezni, de a határidőt később kitolták december 31-ig. Közben plusz 40 millió forinttal növelték a támogatást, és ezzel párhuzamosan a felújítási munkálatok a drénezéssel bővültek.

Feltehetően ezért ásták ki decemberben az épület fala mellett a mély sáncot, mert ezt a munkát a hónap végéig be kellett volna fejeznie a kivitelezőnek.

Az épület leomlása után a december 31-es határidőt is módosították. Az Udvarhelyi Hírportál értesülései szerint az ügyben egyelőre három embert helyeztek hatósági felügyelet alá:

  • a munkálatokat kivitelező cég vezetőjét
  • a tervezőt
  • a tulajdonost képviselő projektmenedzsert.

A tragédiával az alábbi cikkünkben foglalkoztunk.

 

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.