A diákok már napokkal a tragédia előtt jelezték, hogy repedezik az épület, mégsem történt intézkedés az ügyben. A munkálatokat végző cég tulajdonosa a tervező előírását is figyelmen kívűl hagyta a rendőrség szerint.
Gondatlanságból elkövetett emberölés, illetve gondatlanságból elkövetett testi sértés gyanújával 24 órára őrizetbe vették kedden este a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium beomlott diákotthonánál csatornázási munkálatokat végző cég ügyvezetőjét – olvasható az MTI-n.
László Szilveszter Sándor, a Láreno-Fa Kft egyedüli tulajdonosa és ügyvezetője a nyomozók szerint személyesen utasította munkásait, hogy több mint 2 méteres mélységig leássanak az épület fala mentén, holott a tervező a jóváhagyott projektben 1,1 méter mélységű árkot irányzott elő – közölte a Hargita megyei rendőr-főkapitányság.
Ahogy arról mi is beszámoltunk, hétfőn beomlott a gimnázium diákotthonának felújításra váró épülete. A romok közül három 15-17 év közötti diáklányt mentettek ki. A negyedik áldozatot, egy 17 éves fiút órákig keresték a mentőegységek, aki a kimentés után végül életét vesztette.
A Hargita megyei rendőr-főkapitányság gondatlanságból elkövetett emberölés, illetve testi sértés gyanújával hivatalból indított eljárást. A falomlás helyszínére megérkeztek az építésügyi felügyelet szakértői is, hogy kiderítsék, milyen okok vezettek a tragédia bekövetkezéséhez.
Médiabeszámolók szerint a több mint százéves épület általános felújításra várt. A leomlott fal mellett a szennyvíz és esővíz elvezetését végző munkálatok miatt mély árkot ástak. Az épületet azonban nem ürítették ki a munkálatok idejére, pedig a diákotthon lakói már napokkal a baleset előtt jelezték, hogy repedezik a fal.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
