"Picit semmilyen, picit jellegtelen" - így látja egy pedagógus a nyolcadikosok magyar írásbelijét

55 ezer nyolcadikos diák írta meg szombaton a középiskolai felvételihez kulcsfontosságú központi írásbelit. Az általuk könnyűnek vélt feladatlapról Kriston Attilával, az Eötvös József Gimnázium pedagógusával beszélgettünk.

  • Székács Linda

"Minél inkább tesztszerűvé tesszük ezeket a vizsgahelyzeteket, annál könnyebb lesz javítani, de annál kevésbé lesz reális az az eredmény, amit ez mutat" - nyilatkozta Kriston Attila, az Eötvös József Gimnázium pedagógusa a nyolcadik osztályos diákok magyar központi felvételi feladatlapjával kapcsolatban.

Szombat délelőtt 55 ezer középiskolába készülő nyolcadikos írta meg a 45 perces matematika, és 45 perces magyar feladatsorból álló, 10-10 feladatot tartalmazó központi írásbeli felvételit. A vizsgával kapcsolatban a legtöbben azt mondták, míg a matematikát nehéznek, addig a magyart meglepően könnyűnek találták.

Ezen a véleményen van Kriston Attila, az Eötvös József Gimnázium magyartanára is, aki szerint az első kettő, de inkább három feladat tulajdonképpen "egy az egyben az a sablon volt, ami az előző években is."

"Egyrészt könnyű volt, másrészt meg picit semmilyen, picit jellegtelen"

- jellemezte a teljes feladatlapot a pedagógus.

Az Eduline-nak nyilatkozó nyolcadikos diákok szerint az egyetlen meglepetést talán az a feladat okozta számukra, amikben mesterséges intelligencia által képzett szavak bukkantak fel. Schiller Attila szerint az a tendencia nem szokatlan, hogy a változó világot megpróbálják belecsempészni a feladatsorokba azok összeállítói, ugyanakkor tapasztalatai szerint ez a magyar nyelv és irodalom tantárgy esetében nem működik. Az említett feladatot a pedagógus is megoldotta, ráadásul a ChatGPT segítségével, a helyes megoldás megtalálása viszont számára is gondolkodást igényelt - csakúgy, mint a kártyalapos 7. feladat is -, ami furcsa aránytalanság ahhoz képest, hogy a feladatlap többi része mennyire egyszerű.

Csakúgy, mint a negyedik- és hatodik osztályosok feladatlapjával kapcsolatban Schiller Mariann, úgy az Eötvös József Gimnázium tanára szerint a nyolcadikosokéban is aránytalanul magas a helyesírásért járó pontok száma, ami nem mutatja meg az egyelőre középiskolába, később pedig a munkaerőpiacra készülő diákok valódi képességeit. Szerinte erre sokkal alkalmasabb lenne a szövegértés, elemzés és a szövegalkotás, és általánosságban az, hogy hogy tudnak bánni a diákok a szövegekkel, de úgy véli, egyelőre nem jellemző ezeknek a feladatoknak az előtérbe kerülése.

"Nincs semmiféle újítási, változási szándék" - jegyezte meg, aránytalannak nevezve a grammatikai feladatok és a helyesírásért járó pontok mértékét.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.