55 ezer nyolcadikos diák írta meg szombaton a középiskolai felvételihez kulcsfontosságú központi írásbelit. Az általuk könnyűnek vélt feladatlapról Kriston Attilával, az Eötvös József Gimnázium pedagógusával beszélgettünk.
"Minél inkább tesztszerűvé tesszük ezeket a vizsgahelyzeteket, annál könnyebb lesz javítani, de annál kevésbé lesz reális az az eredmény, amit ez mutat" - nyilatkozta Kriston Attila, az Eötvös József Gimnázium pedagógusa a nyolcadik osztályos diákok magyar központi felvételi feladatlapjával kapcsolatban.
Szombat délelőtt 55 ezer középiskolába készülő nyolcadikos írta meg a 45 perces matematika, és 45 perces magyar feladatsorból álló, 10-10 feladatot tartalmazó központi írásbeli felvételit. A vizsgával kapcsolatban a legtöbben azt mondták, míg a matematikát nehéznek, addig a magyart meglepően könnyűnek találták.
Ezen a véleményen van Kriston Attila, az Eötvös József Gimnázium magyartanára is, aki szerint az első kettő, de inkább három feladat tulajdonképpen "egy az egyben az a sablon volt, ami az előző években is."
"Egyrészt könnyű volt, másrészt meg picit semmilyen, picit jellegtelen"
- jellemezte a teljes feladatlapot a pedagógus.
Az Eduline-nak nyilatkozó nyolcadikos diákok szerint az egyetlen meglepetést talán az a feladat okozta számukra, amikben mesterséges intelligencia által képzett szavak bukkantak fel. Schiller Attila szerint az a tendencia nem szokatlan, hogy a változó világot megpróbálják belecsempészni a feladatsorokba azok összeállítói, ugyanakkor tapasztalatai szerint ez a magyar nyelv és irodalom tantárgy esetében nem működik. Az említett feladatot a pedagógus is megoldotta, ráadásul a ChatGPT segítségével, a helyes megoldás megtalálása viszont számára is gondolkodást igényelt - csakúgy, mint a kártyalapos 7. feladat is -, ami furcsa aránytalanság ahhoz képest, hogy a feladatlap többi része mennyire egyszerű.
Csakúgy, mint a negyedik- és hatodik osztályosok feladatlapjával kapcsolatban Schiller Mariann, úgy az Eötvös József Gimnázium tanára szerint a nyolcadikosokéban is aránytalanul magas a helyesírásért járó pontok száma, ami nem mutatja meg az egyelőre középiskolába, később pedig a munkaerőpiacra készülő diákok valódi képességeit. Szerinte erre sokkal alkalmasabb lenne a szövegértés, elemzés és a szövegalkotás, és általánosságban az, hogy hogy tudnak bánni a diákok a szövegekkel, de úgy véli, egyelőre nem jellemző ezeknek a feladatoknak az előtérbe kerülése.
"Nincs semmiféle újítási, változási szándék" - jegyezte meg, aránytalannak nevezve a grammatikai feladatok és a helyesírásért járó pontok mértékét.
Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.
Összesen 195, daganatos betegséggel küzdő vagy a gyógyulás útján járó gyerek alkotásait lehet megnézni a Magyar Nemzeti Múzeum új időszaki kiállításán. A rajzok között a kórházi élmények és a félelem is megjelennek, de elsősorban arról mesélnek, ami a gyerekeket a betegségen túl foglalkoztatja: családról, barátságról, szerelemről, sportról, zenéről és álmokról.
Bár a szakképzési ösztöndíj már szeptemberre is jár, az első utalásra várhatóan októberig kell várni. Ekkor viszont egyszerre két havi összeget kaphatnak a diákok.
A III. PedagógusFesztiválon a szervezők ígérete szerint a 2026/2027-es tanév legfontosabb oktatási kérdései kerülnek napirendre, többek között Naderi Zsuzsanna, Szűcs Dóra és Bódis Kriszta is a meghívottak között vannak.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Péntek délután érkezett a gyors válasz a szakma felháborodására.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
A jelentés arra figyelmeztet, hogy az esetek nagy része rejtve marad, főleg azért, mert a gyerekek nem tudják, kihez fordulhatnak segítségért.
