Közeledik a kampány vége - országszerte 800 ponton várják az utolsó üres konzultációs ívek leadását

A végső hajrához ért az aHang és az Egységes Diákfront ellenkonzultációs kampánya. A leadópontokra eljuttatott ívek száma már elérte a 300 ezer darabot.

A meghosszabbítást követően, január 17-én véget ér a kormány nemzeti konzultációja, azonban az aHang és az Egységes Diákfront január végéig folytatják az üres konzultációs ívek összegyűjtését.

A két szervezet december 4-én nyitotta meg országszerte a leadópontjait, ahová bárki elviheti a saját és/vagy az általa összegyűjtött íveket. A január 8-án megtartott sajtótájékoztatón bejelentették, hogy országosan átlépték a negyedmilliót, és azóta is folyamatosan érkeznek az üres konzultációk a leadópontokra.

“A kampány hajrájához érkezve arra kérünk mindenkit, hogy a következő napokban vigyék el a konzultációs íveiket a hozzájuk legközelebbi leadópontokra. Nagyon sokan vannak, akik az utolsó pillanatokra hagyják, őket is arra kérjük, hogy a következő két hétben, legkésőbb január 31-ig juttassák el az aHangnak és az Egységes Diákfrontnak a nemzeti konzultációjukat”

– fogalmazta meg Szalóki Viktor, az aHang szóvivője.

Vannak olyan települések, ahol a lakosság számához képest kimagasló arányban gyűlnek az ívek. A 3700 fős Záhonyban például több mint 1000 konzultációs ív érkezett a leadópontokhoz.

A szervezetek korábban már bejelentették, hogy a kampány végeztével országjárásra indulnak, amelynek keretein belül számos városba elviszik az üres íveket.

A szervezők arra is felhívják a figyelmet, hogy annak is van lehetősége csatlakozni az ellenkonzultációhoz, aki nem tudja valamiért leadni az üres ívét. Nekik lehetőségük van online nyilatkozni arról, hogy nem küldték vissza a kormánynak a konzultációs ívüket, és kiállnak az ellenkonzultáció kampánya mellett. Ez idáig már több mint 13 ezren nyilatkoztak erről online a 7IGEN.hu felületén.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.