Levelet küldött Maruzsa Zoltán a nem állami iskoláknak, hogyan szedjenek úgy pénzt, hogy ne kapjanak büntetést

Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár körlevelet küldött a nem állami fenntartású oktatási intézményeknek, mire kell figyelniük, hogy jogszerűen írhassák elő a fizetési kötelezettséget és felhasználhassák az állami támogatásokat úgy, hogy ne kapjanak súlyos pénzbüntetést.

A Telexnek eljuttatott körlevélből kiderül, hogy a költségvetési támogatások felhasználásának jogszerűségét vizsgáló Magyar Államkincstár az ellenőrzései során olyan hibás gyakorlatot tárt fel, ami miatt a fenntartóra büntetést kellett kiszabnia. Ez történt a soproni Waldorf-iskola esetében is, amelynek fenntartója kétévi állami normatívát fizetett vissza, miután a Magyar Államkincstár nem találta megfelelőnek az adományozási szerződésüket.

„Ennek elkerülése érdekében segítséget kívánunk nyújtani az alábbi tájékoztató kiadásával, amely leírja azokat a tudnivalókat, amelyeknek betartása esetén jogszerűen tudják előírni a fizetési kötelezettséget, illetve megigényelni és felhasználni az állami támogatásokat, elkerülve ezzel a szankciók kiszabását”

– írja a levelében Maruzsa, majd kitér arra is, hogy sokszor eltérő gyakorlatot követnek az intézmények

  • Nem a köznevelési intézmény, hanem a fenntartó számára írnak elő befizetési kötelezettséget a szülőnek.
  • "Adományt" kell kötelezően fizetni a fenntartó alapítvány számlájára.

Főleg az alapítványi iskoláknál gyakorlat, hogy a fizetési kötelezettséget a fenntartó alapítvány szabályzata határozza meg. Ennek az egyik formája az adomány, amelyről gyakran még adókedvezményre joggosító igazolást is kiállítanak a befizető cégnek vagy a magánszemélynek. A levél szerint nagyobb probléma, hogy a befizetett adomány nem az iskolához, hanem a fenntartóhoz érkezik, így nem átlátható, hogy az összeget valóban az intézmény működésére fordítják-e.

Arról nem is beszélve, hogy sérti jogot az a gyakorlat, hogy ha a nemfizetés miatt a tanulói jogviszony megszüntetését helyezik kilátásba, hiszen az adomány egy önkéntés felajánlás mindenféle elleszolgáltatás elvárása nélkül.

Azonban ha a szülő csak azért fizet adományt az alapítványnak, hogy a gyereke az alapítvány által fenntartott iskolában tanulhasson, az jogsértő. Maruzsa szerint ennek az lehet az oka, hogy félreértik a tandíj és a fizetési kötelezettség fogalmát. Az államtitkár azután úgy fogalmaz, hogy:

„a költségvetési törvény alapján nem igényelhető támogatás olyan gyermek, tanuló, vagy képzésben részt vevő személy után, aki tandíjfizetésre kötelezett.”

A tandíjat a köznevelési törvény végrehajtási rendelete alapján kell kiszabni, de a tandíjat fizető tanulók után nem jár állami támogatás.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.