Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár körlevelet küldött a nem állami fenntartású oktatási intézményeknek, mire kell figyelniük, hogy jogszerűen írhassák elő a fizetési kötelezettséget és felhasználhassák az állami támogatásokat úgy, hogy ne kapjanak súlyos pénzbüntetést.
A Telexnek eljuttatott körlevélből kiderül, hogy a költségvetési támogatások felhasználásának jogszerűségét vizsgáló Magyar Államkincstár az ellenőrzései során olyan hibás gyakorlatot tárt fel, ami miatt a fenntartóra büntetést kellett kiszabnia. Ez történt a soproni Waldorf-iskola esetében is, amelynek fenntartója kétévi állami normatívát fizetett vissza, miután a Magyar Államkincstár nem találta megfelelőnek az adományozási szerződésüket.
„Ennek elkerülése érdekében segítséget kívánunk nyújtani az alábbi tájékoztató kiadásával, amely leírja azokat a tudnivalókat, amelyeknek betartása esetén jogszerűen tudják előírni a fizetési kötelezettséget, illetve megigényelni és felhasználni az állami támogatásokat, elkerülve ezzel a szankciók kiszabását”
– írja a levelében Maruzsa, majd kitér arra is, hogy sokszor eltérő gyakorlatot követnek az intézmények
Főleg az alapítványi iskoláknál gyakorlat, hogy a fizetési kötelezettséget a fenntartó alapítvány szabályzata határozza meg. Ennek az egyik formája az adomány, amelyről gyakran még adókedvezményre joggosító igazolást is kiállítanak a befizető cégnek vagy a magánszemélynek. A levél szerint nagyobb probléma, hogy a befizetett adomány nem az iskolához, hanem a fenntartóhoz érkezik, így nem átlátható, hogy az összeget valóban az intézmény működésére fordítják-e.
Arról nem is beszélve, hogy sérti jogot az a gyakorlat, hogy ha a nemfizetés miatt a tanulói jogviszony megszüntetését helyezik kilátásba, hiszen az adomány egy önkéntés felajánlás mindenféle elleszolgáltatás elvárása nélkül.
Azonban ha a szülő csak azért fizet adományt az alapítványnak, hogy a gyereke az alapítvány által fenntartott iskolában tanulhasson, az jogsértő. Maruzsa szerint ennek az lehet az oka, hogy félreértik a tandíj és a fizetési kötelezettség fogalmát. Az államtitkár azután úgy fogalmaz, hogy:„a költségvetési törvény alapján nem igényelhető támogatás olyan gyermek, tanuló, vagy képzésben részt vevő személy után, aki tandíjfizetésre kötelezett.”
A tandíjat a köznevelési törvény végrehajtási rendelete alapján kell kiszabni, de a tandíjat fizető tanulók után nem jár állami támogatás.
Több olyan egyetem is van, ahol 200-300 állami ösztöndíjas helyet meghirdettek a pótfelvételin, melyre augusztus 7-ig jelentkezhetnek azok, akiket az általános eljárásban sehova sem vettek fel vagy nem is adták be a jelentkezésüket. Mutatjuk a képzésterületi listákat.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
„Kevesebb felesleges adminisztráció. Több bizalom. Több beleszólási lehetőség a diákoknak. Erősebb iskolai közösségek„ – mondta el az oktatási és gyermekügyi miniszter az új tanév kapcsán.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
A tartalom kinyerése után a könyvek gyakorlatilag használhatatlanná válnak, ami jogilag beleférhet, de a jelenség komoly kulturális veszteséget okozhat.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
