A szakképzésben dolgozókra is vonatkozik a pedagógusok 32 százalékos béremelése?
A PDSZ szerint a 32,2 százalékos béremelés rájuk sajnos nem vonatkozik.
Székács Linda
Frissítés (2024.01.03, 16:36)
A Kulturális és Innovációs Minisztérium közleményben cáfolta a szakszervezetek állítását, amely szerint a szakképzésben dolgozók kimaradnának a pedagógusbér-emelésből.
"Bár az operatív programokról folytatott tárgyalások során a szakképzésben oktatók béremeléséhez való hozzájárulástól Brüsszel elzárkózott, a kormány a nemzeti költségvetésből a pedagógus béremeléssel megegyező mértékű emelést biztosít a mintegy 24 ezer szakképzésben oktatónak" - írják.
A béremelésről bővebben az alábbi cikkünkben olvashattok:
"A kormány döntése szerint 2024. január 1-jével 32,2 százalékkal emelkedik a pedagógus-átlagbér, a pályakezdő gyakornokok fizetése pedig a pedagógusok új életpályájáról szóló törvényben a 2023. évre rögzített 400 000 Ft-os illetményhez képest 528 800 Ft-ra emelkedik, és ennél kevesebbet más pedagógusok sem kereshetnek" - jelent meg december 29-én a Belügyminisztérium közleményében, egy nappal később pedig a Magyar Közlönyben is.
Orbán Viktor miniszterelnök december 21-én jelentette be, hogy a korábban ígért 10 százalékos béremelés helyett a pedagógusoknak januártól várhatóan 32,2 százalékkal növekszik majd a fizetése. Két nappal a 2023-as év vége előtt a Belügyminisztérium egy táblázatot is közölt arról, hogy a béremelés szerint mik a januártól érvényes bérsávok. Ebben az alábbiakat határozták meg:
Pedagógus I. besorolás esetében bruttó 538 000 forint,
Pedagógus II. besorolás esetén bruttó 555 000 forint,
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének táblázata szerint ez nettóban azt jelenti, hogy a gyakornok bére nettó 351 652 forint, a 25 év alattiak SZJA-mentességével nettó 430.972 forint. Míg
Pedagógus I. fokozat esetén nettó 357 770 forint,
Pedagógus II. esetén nettó 369 075 forint,
Mesterpedagógus fokozatban nettó 418 950 forint,
a kutatótanároknak pedig nettó 498 750 forint. Ugyanakkor hozzáteszik, hogy a kutatótanárok létszáma "elenyésző."
Később azonban Gulyás Gergely az ATV-nek adott interjújában úgy nyilatkozott: a béremelést egyelőre (annak ellenére, hogy a Magyar Közlönyben is közölték) csak társadalmi vitára bocsátották, az Európai Uniótól várt hivatalos dokumentum - amit Orbán Viktor már december 21-én is a béremelés feltételeként emlegetett - még nem érkezett meg. Az ígéret azonban az, hogy a pedagógusok februári bére már a fentebb említett összegek szerint lesz meghatározva.
Jogosan merülhet fel azonban az a kérdés, hogy a fenti bértáblázat (vagy annak tervezete) a szakképzésben oktatókra is vonatkozik-e, hiszen a kormány olyannyira külön kezeli a szakképzést, hogy még a tanév rendje sem egyforma a közoktatásban és a szakképzésben tanuló diákok számára.
A témával kapcsolatban a PDSZ azt írja: mivel az EFOP Plusz programban nincs benne a szakképzés, ezért a béremelés a szakképzésben dolgozókra sajnos nem vonatkozik.
A szakképzésben dolgozók béremelésével kapcsolatban Pölöskei Gáborné, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) szakképzésért felelős helyettes államtitkára az M1-nek december elején azt mondta: januártól a szakképzésben 10 százalékos bérfejlesztés valósul meg.
Az iskolák már a szeptemberi tanévkezdésre készülnek, ezért jelentősen megnőtt a betöltetlen tanári állások száma: a Közszolgállás portálon már több mint 1200 hirdetés szerepel. A legtöbb intézmény matematikatanárt keres, de angol-, magyar-, testnevelés- és digitális kultúra szakos pedagógusokból is jelentős a hiány. A hirdetések alapján az is látszik, hogy sok iskola már nem ragaszkodik egy konkrét szakpárhoz, hanem a második szak tekintetében is rugalmasabb feltételeket szab a jelentkezőknek.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.
Több mint ötezer válasz érkezett eddig a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének KÖR-kép elnevezésű országos kérdőívére, amelynek célja, hogy feltérképezze, milyen problémákkal szembesülnek a köznevelésben dolgozók.
A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.
Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.
Július 23-án derülnek ki a ponthatárok, a tavalyi adatok alapján azonban már most látszik, hogy az egyik legnépszerűbb gazdasági képzésre nem volt könnyű bejutni: szinte minden egyetemen 400 pont körüli vagy annál magasabb eredmény kellett az állami ösztöndíjas hely megszerzéséhez. Összegyűjtöttük a tavalyi ponthatárokat.
Az ORFK az iskolaőröket ért atrocitásokról is közölt számot, és az is kiderült, a Belügyminisztérium egyelőre nem tervez változtatni a számos kritikával illetett rendszeren.
