A PDSZ szerint a 32,2 százalékos béremelés rájuk sajnos nem vonatkozik.
Frissítés (2024.01.03, 16:36)
A Kulturális és Innovációs Minisztérium közleményben cáfolta a szakszervezetek állítását, amely szerint a szakképzésben dolgozók kimaradnának a pedagógusbér-emelésből.
"Bár az operatív programokról folytatott tárgyalások során a szakképzésben oktatók béremeléséhez való hozzájárulástól Brüsszel elzárkózott, a kormány a nemzeti költségvetésből a pedagógus béremeléssel megegyező mértékű emelést biztosít a mintegy 24 ezer szakképzésben oktatónak" - írják.
A béremelésről bővebben az alábbi cikkünkben olvashattok:
"A kormány döntése szerint 2024. január 1-jével 32,2 százalékkal emelkedik a pedagógus-átlagbér, a pályakezdő gyakornokok fizetése pedig a pedagógusok új életpályájáról szóló törvényben a 2023. évre rögzített 400 000 Ft-os illetményhez képest 528 800 Ft-ra emelkedik, és ennél kevesebbet más pedagógusok sem kereshetnek" - jelent meg december 29-én a Belügyminisztérium közleményében, egy nappal később pedig a Magyar Közlönyben is.
Orbán Viktor miniszterelnök december 21-én jelentette be, hogy a korábban ígért 10 százalékos béremelés helyett a pedagógusoknak januártól várhatóan 32,2 százalékkal növekszik majd a fizetése. Két nappal a 2023-as év vége előtt a Belügyminisztérium egy táblázatot is közölt arról, hogy a béremelés szerint mik a januártól érvényes bérsávok. Ebben az alábbiakat határozták meg:
a kutatótanároknak pedig nettó 498 750 forint. Ugyanakkor hozzáteszik, hogy a kutatótanárok létszáma "elenyésző."
Később azonban Gulyás Gergely az ATV-nek adott interjújában úgy nyilatkozott: a béremelést egyelőre (annak ellenére, hogy a Magyar Közlönyben is közölték) csak társadalmi vitára bocsátották, az Európai Uniótól várt hivatalos dokumentum - amit Orbán Viktor már december 21-én is a béremelés feltételeként emlegetett - még nem érkezett meg. Az ígéret azonban az, hogy a pedagógusok februári bére már a fentebb említett összegek szerint lesz meghatározva.
Jogosan merülhet fel azonban az a kérdés, hogy a fenti bértáblázat (vagy annak tervezete) a szakképzésben oktatókra is vonatkozik-e, hiszen a kormány olyannyira külön kezeli a szakképzést, hogy még a tanév rendje sem egyforma a közoktatásban és a szakképzésben tanuló diákok számára.
A témával kapcsolatban a PDSZ azt írja: mivel az EFOP Plusz programban nincs benne a szakképzés, ezért a béremelés a szakképzésben dolgozókra sajnos nem vonatkozik.
A szakképzésben dolgozók béremelésével kapcsolatban Pölöskei Gáborné, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) szakképzésért felelős helyettes államtitkára az M1-nek december elején azt mondta: januártól a szakképzésben 10 százalékos bérfejlesztés valósul meg.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
