A PDSZ szerint a 32,2 százalékos béremelés rájuk sajnos nem vonatkozik.
Frissítés (2024.01.03, 16:36)
A Kulturális és Innovációs Minisztérium közleményben cáfolta a szakszervezetek állítását, amely szerint a szakképzésben dolgozók kimaradnának a pedagógusbér-emelésből.
"Bár az operatív programokról folytatott tárgyalások során a szakképzésben oktatók béremeléséhez való hozzájárulástól Brüsszel elzárkózott, a kormány a nemzeti költségvetésből a pedagógus béremeléssel megegyező mértékű emelést biztosít a mintegy 24 ezer szakképzésben oktatónak" - írják.
A béremelésről bővebben az alábbi cikkünkben olvashattok:
"A kormány döntése szerint 2024. január 1-jével 32,2 százalékkal emelkedik a pedagógus-átlagbér, a pályakezdő gyakornokok fizetése pedig a pedagógusok új életpályájáról szóló törvényben a 2023. évre rögzített 400 000 Ft-os illetményhez képest 528 800 Ft-ra emelkedik, és ennél kevesebbet más pedagógusok sem kereshetnek" - jelent meg december 29-én a Belügyminisztérium közleményében, egy nappal később pedig a Magyar Közlönyben is.
Orbán Viktor miniszterelnök december 21-én jelentette be, hogy a korábban ígért 10 százalékos béremelés helyett a pedagógusoknak januártól várhatóan 32,2 százalékkal növekszik majd a fizetése. Két nappal a 2023-as év vége előtt a Belügyminisztérium egy táblázatot is közölt arról, hogy a béremelés szerint mik a januártól érvényes bérsávok. Ebben az alábbiakat határozták meg:
a kutatótanároknak pedig nettó 498 750 forint. Ugyanakkor hozzáteszik, hogy a kutatótanárok létszáma "elenyésző."
Később azonban Gulyás Gergely az ATV-nek adott interjújában úgy nyilatkozott: a béremelést egyelőre (annak ellenére, hogy a Magyar Közlönyben is közölték) csak társadalmi vitára bocsátották, az Európai Uniótól várt hivatalos dokumentum - amit Orbán Viktor már december 21-én is a béremelés feltételeként emlegetett - még nem érkezett meg. Az ígéret azonban az, hogy a pedagógusok februári bére már a fentebb említett összegek szerint lesz meghatározva.
Jogosan merülhet fel azonban az a kérdés, hogy a fenti bértáblázat (vagy annak tervezete) a szakképzésben oktatókra is vonatkozik-e, hiszen a kormány olyannyira külön kezeli a szakképzést, hogy még a tanév rendje sem egyforma a közoktatásban és a szakképzésben tanuló diákok számára.
A témával kapcsolatban a PDSZ azt írja: mivel az EFOP Plusz programban nincs benne a szakképzés, ezért a béremelés a szakképzésben dolgozókra sajnos nem vonatkozik.
A szakképzésben dolgozók béremelésével kapcsolatban Pölöskei Gáborné, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) szakképzésért felelős helyettes államtitkára az M1-nek december elején azt mondta: januártól a szakképzésben 10 százalékos bérfejlesztés valósul meg.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
