Júniustól akár a 900 ezer forintot is elérheti majd a romániai tanárok bruttó fizetése

Mutatjuk a Romániában élő pedagógusok fizetésemelésének részleteit.

  • Székács Linda

Két részletben, a közoktatásban dolgozók számára összesen 19,4 és 20,4 százalék közötti összeggel, az igazgatóké és aligazgatóké több mint 36 százalékkal, a felsőoktatásban dolgozók fizetése pedig 15-21 százalékkal nő majd 2024-ben Romániában - számolt be róla az Agerpres hírügynökség alapján a Transtelex.

A román kormány a csütörtöki ülésén fogadta el a  tanügyi alkalmazottak jövő évi bérezését szabályozó sürgősségi rendeletet. Ligia Deca oktatási miniszter szerint a béremelés első lépésére már január elsejével érvénybe lépett. A közoktatásban dolgozók bére ekkor 13 százalékkal, a felsőfokú végzettségű kezdő tanárok fizetése 12,6 százalékkal nő, az iskolák vezetőinek bére pedig "átlagon felül" emelkedik, eléri majd a bruttó 12 533 lejt (964 ezer forint)  a túlterheltségért járó stresszpótlékkal együtt.

A miniszter azt is hozzátette, hogy a közoktatásban dolgozó tanárok a tevékenységük és felkészültségük függvényében az alapbérük bizonyos hányadának megfelelő illetményekre jogosultak. Az osztályfőnöki illetmény 10 százalékos, a pedagógusi teljesítményért járó illetmény 25 százalékos lesz, míg a szimultán oktatásért az alapbér 7-20 százaléka, a különleges nevelési igényű gyerekek oktatásáért pedig annak 15 százaléka jár.

A közoktatásban dolgozó tanárok továbbá bérpótlékokra is jogosultak. A "stresszpótlék" 10 százalékos lesz, a vidéken oktató pedagógusoké 3-20 százalék közötti, a pedagógusi gyakorlatokat irányító tanárok pótléka pedig 10-25 százalék között lesz meghatározva.

Mindezek alapján Deca szerint egy felsőfokú végzettségű, II. fokozatú, 15-20 éves szolgálati idővel rendelkező tanár alapfizetése 6947 lejről (534 ezer forint) 2024 júniusára 8296 lejre (638 ezer forint) emelkedik. Ez összesen 19,4 százalékos emelést jelent, amiből 12,6 százalék esedékes januárban. A stresszpótlékkal és az osztályfőnöki illetménnyel együtt viszont az említett tanár júniusi bruttó alapfizetése már 9566 lej (736 ezer forint) lesz, a teljesítményért járó illetménnyel együtt pedig a bruttó bér 11 735 lejre emelkedik (903 ezer forint).

Az Edupedu.ro ugyanakkor hozzáteszi, hogy a sürgsségi rendelettel és a korábbi ígéretekkel ellentétben a kezdő tanárok bére 6789 lej (522 ezer forint) helyett csak 6446 (496 ezer forint) lejre nő júniusig. A tanügyminiszter szerint a 6789 lejes ígéret teljesítésére csak az egységes bértörvény elfogadásakor lesz lehetőség, de addig is „decens” fizetést biztosítanak a kezdő tanároknak.

Emlékeztetőképp: a romániai pedagógusok 2023. májusa és júniusa között kezdtek sztrájkba, Bukarestben több tízezren tüntettek és az érettségi vizsgákat is halasztani kényszerültek miatta.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.