Még körülbelül két hétig adhatjátok le a kérelmet, és azzal együtt a kérelemben foglaltakat indokló dokumentumokat. Mutatjuk, milyen esetekben indokolt a plusz egy év óvoda.
Január 18-ig adhatják le a kérelmüket azok a szülők, akik indokoltnak tartják, hogy a hatéves, azaz iskolaköteles korú gyerekük még egy évet óvodában maradjon.
A kérelmeket ügyfélkapun keresztül és postai úton is be lehet nyújtani, ahhoz minden olyan dokumentum csatolható, ami a kérelembe foglaltakat (tehát az iskolakezdés halasztását) igazolja. Ez lehet például
Az Oktatási Hivatal az eljárása során azt vizsgálja, hogy az érintett gyerekek értelmi, lelki, szociális és testi fejlettségének állapota eléri-e az iskolába lépéshez szükséges szintet.
"Ha a szülő nem mellékel kérelméhez igazoló dokumentumot, vagy azokból nem lehet minden kétséget kizáróan megállapítani a gyermek fejlettségi szintjét, az Oktatási Hivatal pedagógiai szakértői bizottság kirendeléséről gondoskodik. A gyermek vizsgálatával kapcsolatos teendőkről, tudnivalókról a szakértői bizottság tájékoztatja a szülőt" - írják az OH oldalán.
Milyen esetekben indokolt az óvodában maradás?
Annak érdekében, hogy a szülők számára átláthatóbb legyen az ügyintézés, és hogy egyértelmű döntést tudjanak hozni arról, hogy ők maguk indokoltnak tartják-e a gyerekük óvodában maradását, a Szülői Hang összeszedte, mik azok a szakmailag erős indokok, amik alapján érdemes lenne a gyereknek még egy évre óvodában maradni.
Azokat az indokokat például nem fogadja el az Oktatási Hivatal, hogy a szülő joga dönteni a saját gyerekéről, vagy hogy a következő évben jobb tanárt kapna, és hogy a barátai is csak egy évvel később mennek majd óvodába.
Szakmailag erős indoknak számít ugyanakkor:
Bizonytalan indokokként sorolják fel továbbá a testi fejletlenséget, a nem megfelelő tájékozottságot, a kapcsolati nehézségeket, félelmet, szorongást, valamint a délutáni alvás, pihenés igényét. Ezekről azt írják, "vagy segítenek, vagy nem" a kérvény elbírálásának sikerességében. Hozzáteszik: több ilyen indok együtt, vagy más, súlyosabb indokkal kiegészülve nagyobb az esély arra, hogy indokoltnak tartják az iskolakezdés halasztását.
Milyen fenntartói rendszer képes biztosítani a magyar közoktatás fejlődését a következő húsz-harminc évben? Miért lenne érdemes újragondolni a tankerületi tanács intézményét és ebben hogyan vehetnének részt az önkormányzatok? Pukli István írása.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
