Január 18-ig adhatják le a kérelmüket azok a szülők, akik indokoltnak tartják, hogy a hatéves, azaz iskolaköteles korú gyerekük még egy évet óvodában maradjon.
A kérelmeket ügyfélkapun keresztül és postai úton is be lehet nyújtani, ahhoz minden olyan dokumentum csatolható, ami a kérelembe foglaltakat (tehát az iskolakezdés halasztását) igazolja. Ez lehet például
- pedagógiai szakszolgálat szakértői véleménye,
- óvodai fejlődési napló,
- pedagógiai szakvélemény, vagy
- járóbeteg szakellátásban dolgozó szakorvosi igazolás.
Az Oktatási Hivatal az eljárása során azt vizsgálja, hogy az érintett gyerekek értelmi, lelki, szociális és testi fejlettségének állapota eléri-e az iskolába lépéshez szükséges szintet.
"Ha a szülő nem mellékel kérelméhez igazoló dokumentumot, vagy azokból nem lehet minden kétséget kizáróan megállapítani a gyermek fejlettségi szintjét, az Oktatási Hivatal pedagógiai szakértői bizottság kirendeléséről gondoskodik. A gyermek vizsgálatával kapcsolatos teendőkről, tudnivalókról a szakértői bizottság tájékoztatja a szülőt" - írják az OH oldalán.
Milyen esetekben indokolt az óvodában maradás?
Annak érdekében, hogy a szülők számára átláthatóbb legyen az ügyintézés, és hogy egyértelmű döntést tudjanak hozni arról, hogy ők maguk indokoltnak tartják-e a gyerekük óvodában maradását, a Szülői Hang összeszedte, mik azok a szakmailag erős indokok, amik alapján érdemes lenne a gyereknek még egy évre óvodában maradni.
Azokat az indokokat például nem fogadja el az Oktatási Hivatal, hogy a szülő joga dönteni a saját gyerekéről, vagy hogy a következő évben jobb tanárt kapna, és hogy a barátai is csak egy évvel később mennek majd óvodába.
Szakmailag erős indoknak számít ugyanakkor:
- A kitartó figyelem hiánya, a fáradékonyság.
- A gyenge emlékezőképesség, ha nem tudja megjegyezni a korábban elhangzottakat, hosszabb verseket.
- A fejletlen beszéd és beszédértés.
- Ha nem tudja megkülönböztetni a beszédhangokat, vagy nem alakultak ki nála a tiszta beszédhangok.
- A fejletlen gondolkodás, például az, ha nem érti az ok-okozati összefüggéseket, a számára kiadott feladatokat.
- A gyenge akarat, önirányítás, ha egyszerű helyzetekben sem tud önállóan dönteni.
- A bizonytalan szekvenciális gondolkodás, vagyis ha nem tud követni sormintát, nehezen követi a meséket.
- Az érzelmi kiegyensúlyozatlanság, ha a hangulata, érzelmi állapota gyorsan változik.
- Nem tűri a monotonitást, nem tud hosszabb ideig egy helyben ülni.
- Gyenge az alkalmazkodóképessége, nem szereti a szabályjátékokat, nem szófogadó.
- A fejletlen a mozgáskoordináció.
- Ha nem alakult ki nála a jobb-bal domináns oldal, rajzoláskor váltogatja a kezét.
- Ha nem megfelelő a térérzékelése, nem tudja azonosítani a jobb vagy baloldalt.
- Fejletlen az időészlelése, nem érti a tegnap, a holnap, a volt és később fogalmát.
- Hiányoznak az iskolakezdéshez szükséges készségei, például a ceruzafogás, mennyiségek összehasonlítása.
Bizonytalan indokokként sorolják fel továbbá a testi fejletlenséget, a nem megfelelő tájékozottságot, a kapcsolati nehézségeket, félelmet, szorongást, valamint a délutáni alvás, pihenés igényét. Ezekről azt írják, "vagy segítenek, vagy nem" a kérvény elbírálásának sikerességében. Hozzáteszik: több ilyen indok együtt, vagy más, súlyosabb indokkal kiegészülve nagyobb az esély arra, hogy indokoltnak tartják az iskolakezdés halasztását.
