A kormány döntése ellenére még mindig bizonytalan a pedagógusok januári béremelése

A Bizottság még nem írta alá a rendeletet, ami lehetővé tenné a nemrég bejelentett 32 százalékos béremelést.

Gulyás Gergely az atv.hu-nak adott szilveszteri nagyinterjújában számolt be arról, hogy a pedagógusok béremelését egyelőre csak társadalmi vitára bocsátották. Ahhoz, hogy január elsejétől a 10 helyett 32,2 százalékos emelést érjenek el, a Bizottság hivatalos visszaigazolására “feltétlenül szükség van”, az aláírás azonban még nem érkezett meg.

Orbán Viktor miniszterelnök a december 21-i éves sajtótájékoztatóján számolt be arról, hogy januártól a pedagógusok bére 32,2 százalékkal emelkedik. Alig két nappal az év vége előtt pedig személyesen Pintér Sándor jelentette be a béremelést, amiről a kormányrendelet szombat reggel meg is jelent a Magyar Közlönyben.

Bár pár héttel ezelőtt feloldották a befagyasztott uniós források egy részét, aminek következtében Magyarország megkapja a tanári béremelés feltételeként is emlegetett 10,2 milliárd eurót, és azóta a kormányrendelet is megjelent, még mindig nem biztos a tanárok bérrendezése.

A miniszter szerint az Európai Bizottság megígérte, hogy a jogi garanciát jelentő jóváhagyást elküldi a magyar kormánynak, azonban ez egészen idáig még nem történt meg.

„Hogy februárban a pedagógusok az átlagosan 32,2 százalékkal megemelt bérüket kaphassák meg a Bizottság visszaigazolása esetén, a Belügyminisztériumnak már most el kellett indítania a folyamatot. Ebből is látszik, hogy a magyar állam részéről jóhiszeműen járunk el. Reméljük, a Bizottság is állja a szavát"

- nyilatkozta Gulyás.

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.