Azokról az országos vagy helyi ügyekről szeretnének beszélgetni, amikről érdemes lenne konzultációt folytatni.
100 ezernél is több üres ív érkezett eddig az aHang leadópontjaira. Februárban pedig országjárásba kezd a szervezet az üres konzultációs ívekkel - derül ki az aHang lapunknak küldött közleményéből.
A 7IGEN-es alternatív népszavazást követően az aHang és az Egységes Diákfront december 4. óta gyűjti a kormány üres nemzeti konzultációs íveit, hogy így hívják fel a figyelmet arra: szerintük sokkal fontosabb társadalmi ügyekben kellene párbeszédet folytatni. Ide tartozik az oktatás is.
Az akció január végéig tart, az üres konzultációs íveket országszerte több mint nyolcszáz leadóponton fogadják, de az aHang online felületén is nyilatkozhatnak a konzultáció elutasításáról azok, akik nem kaptak, vagy már kidobták a papíralapú kérdőívet.
A szervezetek januárban folytatják a kampányt, az újév első napjaiban pedig több olyan szervezetet is bemutatnak majd, akik egy-egy olyan ügyet képviselnek, amelyekben a kormány nem akarja meghallgatni az emberek véleményét, a hónap végén pedig kéthetes országjárásra indulnak majd, melynek során bárki megtekintheti majd az összegyűjtött íveket, és minden állomáson lehetőség lesz beszélgetni arról, hogy melyek azok az országos vagy helyi ügyek, amelyekben konzultációt kellene folytatni.
“Helyben olyan közösségi eseményeket fogunk tartani, ahol lehetőséget teremtünk a párbeszédre, és rávilágítunk azokra témákra, amelyek valóban érintik az embereket, mint például az iskolák, kórházak állapota, szociális intézmények, lakhatás. Elvisszük az üres konzultációs íveket Szegedtől Pécsig, Debrecentől egészen Veszprémig, megmutatjuk az embereknek, hogy milyen sokan vagyunk, akik elutasítják a demagóg propagandát”
- teszik hozzá.
Az üres (vagy áthúzott) konzultációs ívek leadóhelyei a 7IGEN.hu oldalon érhetők el.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
