A román kormány pénzügyi segéllyel támogatja annak a négy diáknak a családját, aki életét vesztette, illetve megsérült a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium diákotthonának részleges összeomlása miatt - jelentette be Mihai Constantin kormányszóvivő.
A balesetben meghalt 17 éves fiú és az azóta is válságos állapotban, kómában lévő 17 éves lány családjának 10-10 ezer lej (770 ezer forint), a két könnyebb sérüléseket szenvedett diáklány családjának pedig 8-8 ezer lej segély folyósításáról döntött csütörtöki ülésén a bukaresti kormány - írja az MTI.
Az Eduline is beszámolt arról, hogy a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium kétszintes diákotthonának mintegy egyharmada hétfőn összedőlt. A törmelék négy diákot temetett maga alá: egy földszinten lakó 17 éves fiú életét vesztette, az emeleti szoba romjai alól kimentett három lány közül pedig kettő könnyebben, a harmadik súlyosan megsérült és - bár a helyszínen újraélesztették - továbbra is válságos állapotban kezelik a Maros megyei Sürgősségi Klinikai Kórház intenzív osztályán.
A két könnyebben sérült diáklányt csütörtökön kiengedték a székelyudvarhelyi kórházból, de továbbra is pszichológiai támogatásban részesülnek.
Az ügyészség gondatlanságból elkövetett emberölés, illetve gondatlanságból elkövetett testi sértés gyanújával folytat indított eljárást a beomlott diákotthonnál csatornázási munkálatokat végző cég ügyvezetője ellen. A nyomozók szerint a férfi személyesen utasította munkásait, hogy a tervező által jóváhagyott 1,1 méter mélységű árok helyett 2 méter mély árkot ássanak. Az épületet nem ürítették ki a munkálatok idejére, pedig a diákotthon lakói már napokkal a baleset előtt jelezték, hogy repedezik a fal.
László Szilveszter Sándort, a Láreno-Fa Kft tulajdonosát kedden őrizetbe vette a rendőrség, előzetes letartóztatásba helyezését azonban a marosvásárhelyi bíróság elutasította, és 60 napos hatósági őrizetet rendelt el.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
