A diákok már napokkal a tragédia előtt jelezték, hogy repedezik az épület, mégsem történt intézkedés az ügyben.
Büntetőjogi vizsgálat indult a leomlott székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium épületének ügyében, ami egy diák halálát és több társa sérülését okozta – írta meg a Népszava.
Ahogy arról mi is beszámoltunk, hétfőn beomlott a gimnázium diákotthonának felújításra váró épülete. A romok közül három 15-17 év közötti diáklányt mentettek ki. A negyedik áldozatot, egy 17 éves fiút órákig keresték a mentőegységek, aki a kimentés után végül életét vesztette.
A Hargita megyei rendőr-főkapitányság gondatlanságból elkövetett emberölés, illetve testi sértés gyanújával hivatalból indított eljárást. A falomlás helyszínére megérkeztek az építésügyi felügyelet szakértői is, hogy kiderítsék, milyen okok vezettek a tragédia bekövetkezéséhez.
Médiabeszámolók szerint ugyanis a több mint százéves épület általános felújításra várt. A leomlott fal mellett a szennyvíz és esővíz elvezetését végző munkálatok miatt mély árkot ástak. Az épületet azonban nem ürítették ki a munkálatok idejére, pedig a diákotthon lakói már napokkal a baleset előtt jelezték, hogy repedezik a fal.
Az ügyben megszólaló politikusok, köztük Klaus Iohannis államfő és Marcel Ciolacu miniszterelnök, a tragédia körülményeinek mielőbbi kivizsgálását, és a vétkesek felelősségre vonását követelte.
Petres Sándor, Hargita megye prefektusa elmondása szerint a többi diáknak az illetékesek szálláslehetőséget ajánlottak fel a Református Gimnázium kollégiumában, de őket a szüleik hazavitték.
Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.
„A luxus és a kiváltságosok jóléte fontosabb volt, mint a hozzáférhető tudás” – mondta Magyar Péter az ELTE tanévnyitóján, ahol többek között a hazai felsőoktatás átalakítása, a tanárképzés és az egyetemi dolgozók fizetése is szóba került.
Már a tanév második félévétől új vezetője lehet a Csömöri Mátyás Király Általános Iskolának. A Blikknek megszólalt egy szülő is, aki azt állítja, Bátovszky János igazgató korábban durván megszorította a lánya csuklóját. Egy másik gyerekkel pedig állítása szerint százszor íratta le büntetésből, hogy „nem szaladunk”.
A III. PedagógusFesztiválon a szervezők ígérete szerint a 2026/2027-es tanév legfontosabb oktatási kérdései kerülnek napirendre, többek között Naderi Zsuzsanna, Szűcs Dóra és Bódis Kriszta is a meghívottak között vannak.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter közlése szerint az Erasmus program a 2026/2027-es tanévtől ismét elérhetővé válik minden magyar egyetemistának. A kormány augusztus végéig elvégezte a szükséges intézkedéseket.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
Az elismerést azok a diákok kapták, akik kiemelkedő tanulmányi és sporteredményeket értek el. Lannert Judit kedden a Facebookon tett közzé egy bejegyzést a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója” és a „Magyarország tehetsége” címek átadójáról.
