"Mit gondol a pedagógusok esetleges sztrájkjáról?" - manipulatív kérdések szerepelnek a BM szülőknek küldött kérdőívében

A Belügyminisztérium szerint a kérdőív célja "az oktatás minőségének javítása", a Szülői Hang szerint azonban inkább a pedagógusok ellen hangolnák a szülőket.

  • Székács Linda

"Egyetért azzal, hogy a jogszabályban meg nem engedett munkamegtagadásban részt vevő pedagógusokat felelősségre vonják?" - többek között ehhez hasonló kérdések is bekerültek a Belügyminisztérium újabb, szülőkek küldött kérdőívébe.

A Belügyminisztérium az „oktatás minőségének javítása” érdekében a tavalyi felmérés után ismét a szülők véleményét a Kréta rendszeren keresztül a magyar oktatásról és a pedagógusokról, ami többek között a pedagógusok korábbi polgári engedetlenségéről, az "esetleges sztrájkjáról" és arról is kérdezi a szülőket, hogy mi a véleményük arról, hogy a pedagógusok esetenként magáncélra használjanak mobiltelefont a tanórán.

Képernyőfotó
A kérdőívvel kapcsolatban a Szülői Hang a lapunknak küldött közleményében azt írja:

"a manipulatív módon megfogalmazott kérdések alkalmasak arra, hogy a szülőket az oktatás jobbításáért küzdő pedagógusok ellen fordítsa, ugyanis a kérdésfeltevés ki van ragadva a kontextusból, és nem lehet rá jól válaszolni."

Hozzáteszik: a közoktatásból idén több mint négyezer, 2022-ben több mint ötezer pedagógus távozott, és helyettük sok esetben csak nyugdíjasokat, óraadókat tudtak alkalmazni, sokszor pedig a többi pedagógusra hárul a többletmunka mert senkit sem tudtak felvenni.

Képernyőfotó

"A kormányzat azonban nem kérdez rá arra, hogy a szülők miként tapasztalják a pedagógushiányt, ehelyett a kérdőív inkább a helyzet jobbításáért küzdő pedagógusok ellen próbálja hangolni a szülőket" - írják, arra kérve a kitöltőket, hogy ahelyett, hogy megválaszolnák a manipulatívan megfogalmazott kérdéseket, inkább a szöveges visszajelzés résznél kérdezzék a kormányt arról, hogy

  • Hogyan lehetséges, hogy a magyar kormány hagyta, hogy 2023-ban több mint 4 ezer, 2022-ben több mint 5 ezer pedagógus hagyja el hivatását, köztük sokan végső elkeseredésükben vagy a kormányzat által erőltetett státusztörvény miatt, mert nem tudtak megélni fizetésükből és nem voltak adottak a minimálisan elvárható munkafeltételek sem?
  • Ígéretei ellenére miért nem adott a kormány méltó béremelést a pedagógusoknak, és miért várt az EU-s támogatásokra, miközben a minőségi közoktatás nemzeti hatáskör, a közoktatás minősége pedig jövőnk záloga?
  • Hogyan kívánja megszüntetni a kormányzat a mostanra kritikus mértékűvé vált pedagógushiányt, melynek káros hatásait napról napra érzik a gyerekek és a szülők is?

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.