A szakszervezetekkel jövő héten tárgyal Maruzsa Zoltán.
„Technikailag mindenképpen úgy lenne, hogy a 2024-es nagyobb béremelés visszamenőlegesen lenne január elsejétől, mondjuk egy ilyen márciusi időponttól" - idézi Horváth Pétert, a Nemzeti Pedagógus Kar elnökét a Szeretlek Magyarország.
Ahogy arról korábban már beszámoltunk, a héten feloldotta az Európa Unió a Magyarországnak járó befagyasztott forrásokat, így elhárult az akadály a tanároknak ígért, nagyobb összegű béremelés elől. Gulyás Gergely ekkor azt mondta, hogy a 2024-es januári emelést követően 2025-ben akár a bruttó 700 ezer forintot is elérheti majd a tanárok átlagbére, a Belügyminisztérium azonban egyelőre továbbra is csak 10 százalékos januári béremeléssel számol. A továbbiakkal kapcsolatban Maruzsa Zoltán december 21-én, csütörtökön egyeztethet a szakszervezetekkel.
December 21-én (csütörtökön) 10 órától sztrájktárgyalás Maruzsa Zoltánnal. Szó lesz az eddig ki nem fizetett pénzekről is.
Posted by PDSZ - Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete on Thursday, December 14, 2023
Horváth Péter szerint a nagyobb összegű béremelésre azért kell várni, mert ahhoz, hogy 2024. január elsejétől a diplomás átlagbérek 72 százalékát érjék el a pedagógusbérek, tudni kell, mi a viszonyítási alap. Ezt pedig a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csak március környékén tudja megmondani.
Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint a márciusban történő visszamenőleg kifejezéssel "nem lenne semmi baj". Szerinte a most megkapott, 10,2 milliárd eurós forrásból a tanári béremelések fedezésére összesen 1,8 milliárd euró van, ezt pedig nem is lehetne másra költeni, mint a pedagógusok béremelésére.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
