A szakszervezetekkel jövő héten tárgyal Maruzsa Zoltán.
„Technikailag mindenképpen úgy lenne, hogy a 2024-es nagyobb béremelés visszamenőlegesen lenne január elsejétől, mondjuk egy ilyen márciusi időponttól" - idézi Horváth Pétert, a Nemzeti Pedagógus Kar elnökét a Szeretlek Magyarország.
Ahogy arról korábban már beszámoltunk, a héten feloldotta az Európa Unió a Magyarországnak járó befagyasztott forrásokat, így elhárult az akadály a tanároknak ígért, nagyobb összegű béremelés elől. Gulyás Gergely ekkor azt mondta, hogy a 2024-es januári emelést követően 2025-ben akár a bruttó 700 ezer forintot is elérheti majd a tanárok átlagbére, a Belügyminisztérium azonban egyelőre továbbra is csak 10 százalékos januári béremeléssel számol. A továbbiakkal kapcsolatban Maruzsa Zoltán december 21-én, csütörtökön egyeztethet a szakszervezetekkel.
December 21-én (csütörtökön) 10 órától sztrájktárgyalás Maruzsa Zoltánnal. Szó lesz az eddig ki nem fizetett pénzekről is.
Posted by PDSZ - Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete on Thursday, December 14, 2023
Horváth Péter szerint a nagyobb összegű béremelésre azért kell várni, mert ahhoz, hogy 2024. január elsejétől a diplomás átlagbérek 72 százalékát érjék el a pedagógusbérek, tudni kell, mi a viszonyítási alap. Ezt pedig a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csak március környékén tudja megmondani.
Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint a márciusban történő visszamenőleg kifejezéssel "nem lenne semmi baj". Szerinte a most megkapott, 10,2 milliárd eurós forrásból a tanári béremelések fedezésére összesen 1,8 milliárd euró van, ezt pedig nem is lehetne másra költeni, mint a pedagógusok béremelésére.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
