Márciusban érkezhet nagyobb, visszamenőleges tanárbér-emelés

A szakszervezetekkel jövő héten tárgyal Maruzsa Zoltán.

  • Székács Linda

„Technikailag mindenképpen úgy lenne, hogy a 2024-es nagyobb béremelés visszamenőlegesen lenne január elsejétől, mondjuk egy ilyen márciusi időponttól" - idézi Horváth Pétert, a Nemzeti Pedagógus Kar elnökét a Szeretlek Magyarország.

Ahogy arról korábban már beszámoltunk, a héten feloldotta az Európa Unió a Magyarországnak járó befagyasztott forrásokat, így elhárult az akadály a tanároknak ígért, nagyobb összegű béremelés elől. Gulyás Gergely ekkor azt mondta, hogy a 2024-es januári emelést követően 2025-ben akár a bruttó 700 ezer forintot is elérheti majd a tanárok átlagbére, a Belügyminisztérium azonban egyelőre továbbra is csak 10 százalékos januári béremeléssel számol. A továbbiakkal kapcsolatban Maruzsa Zoltán december 21-én, csütörtökön egyeztethet a szakszervezetekkel.

 

December 21-én (csütörtökön) 10 órától sztrájktárgyalás Maruzsa Zoltánnal. Szó lesz az eddig ki nem fizetett pénzekről is.

Posted by PDSZ - Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete on Thursday, December 14, 2023

Horváth Péter szerint a nagyobb összegű béremelésre azért kell várni, mert ahhoz, hogy 2024. január elsejétől a diplomás átlagbérek 72 százalékát érjék el a pedagógusbérek, tudni kell, mi a viszonyítási alap. Ezt pedig a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csak március környékén tudja megmondani.

Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint a márciusban történő visszamenőleg kifejezéssel "nem lenne semmi baj". Szerinte a most megkapott, 10,2 milliárd eurós forrásból a tanári béremelések fedezésére összesen 1,8 milliárd euró van, ezt pedig nem is lehetne másra költeni, mint a pedagógusok béremelésére.

 

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.