A szakszervezetekkel jövő héten tárgyal Maruzsa Zoltán.
„Technikailag mindenképpen úgy lenne, hogy a 2024-es nagyobb béremelés visszamenőlegesen lenne január elsejétől, mondjuk egy ilyen márciusi időponttól" - idézi Horváth Pétert, a Nemzeti Pedagógus Kar elnökét a Szeretlek Magyarország.
Ahogy arról korábban már beszámoltunk, a héten feloldotta az Európa Unió a Magyarországnak járó befagyasztott forrásokat, így elhárult az akadály a tanároknak ígért, nagyobb összegű béremelés elől. Gulyás Gergely ekkor azt mondta, hogy a 2024-es januári emelést követően 2025-ben akár a bruttó 700 ezer forintot is elérheti majd a tanárok átlagbére, a Belügyminisztérium azonban egyelőre továbbra is csak 10 százalékos januári béremeléssel számol. A továbbiakkal kapcsolatban Maruzsa Zoltán december 21-én, csütörtökön egyeztethet a szakszervezetekkel.
December 21-én (csütörtökön) 10 órától sztrájktárgyalás Maruzsa Zoltánnal. Szó lesz az eddig ki nem fizetett pénzekről is.
Posted by PDSZ - Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete on Thursday, December 14, 2023
Horváth Péter szerint a nagyobb összegű béremelésre azért kell várni, mert ahhoz, hogy 2024. január elsejétől a diplomás átlagbérek 72 százalékát érjék el a pedagógusbérek, tudni kell, mi a viszonyítási alap. Ezt pedig a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csak március környékén tudja megmondani.
Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint a márciusban történő visszamenőleg kifejezéssel "nem lenne semmi baj". Szerinte a most megkapott, 10,2 milliárd eurós forrásból a tanári béremelések fedezésére összesen 1,8 milliárd euró van, ezt pedig nem is lehetne másra költeni, mint a pedagógusok béremelésére.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
