Az ördögbocskor nevű gyomnövény az ételhez felhasznált mirelit alapanyagokból kerülhetett a főzelékbe, aminek termését csak annak kiosztása után találták meg benne.
Mérgező gyomnövény került a gyerekek ebédjébe a kőbányai ovikban és három iskolában - számolt be róla a péntek esti RTL Híradó.
Az egyik érintett gyerek édesanyja szerint az ördögbocskor nevű gyomnövény terméseit csütörtökön a kerületi óvodások és kisikolások számára felszolgált zöldbabfőzelék alján találták, miután már kiosztották az ételeket, és abból a gyerekek fogyasztottak is.
"Az, hogy belekerül egy potenciálisan veszélyes bármi nemcsak felháborító, de rendkívül aggályos is" - jegyezte meg a szülő.
A hasonlóság miatt a szülők arra gyanakodtak, hogy az ételbe került növény az erősen mérgező, nagy mennyiségben akár halálos csattanó maszlag lehet. A kerület vezetése azonnal vizsgálatra küldte a mintát, amelyről később az Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal megállapította, hogy nem veszélyes a gyerekekre, a benne talált növény pedig a kevésbé mérgező ördögbocskor, ami egyes esetekben gyomorfájdalmakat, puffadást, lázt és hasmenést okozhat.
"Megnyugtató eredményre jutott a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal laboratóriuma, nem volt veszélyes az az idegen növényi termés, amit a 2023. december 14-én a közétkeztetésben felszolgált zöldbabfőzelékben találtak az egyik kőbányai intézményben. Az ételminta vizsgálata kimutatta, hogy az ördögbocskor-termés megbetegedést nem okozhatott" - írják a Facebookon.
A Kőbányai Önkormányzat szerint az idegen anyag a velük szerződésben álló közétkeztetés konyháján felhasznált mirelit anyagból kerülhetett a gyerekeknek felszolgált ételbe. Annak érdekében, hogy hasonló szennyeződés a jövőben ne fordulhasson elő, az önkormányzat további vizsgálatot és intézkedéseket vár el a cégtől.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
