A tiltakozások elmaradtak, helyette a szakszervezetek többször is tárgyaltak a kormánnyal. Ezek voltak 2023 augusztusának legfontosabb történései.
Augusztus 1-jén egy nyolcvanhárom oldalas dokumentum formájában megjelent a státusztörvény végrehajtási tervezete, amit egy héten keresztül, augusztus 8-ig véleményezhettek. Ebből derült ki többek között számos olyan fontos részlet, hogy mi alapján érhetik el a pedagógusok a belengetett, egymillió forint felett végződő teljesítménybéreket. A tervezetben ugyanis az szerepelt, hogy a gyakornok fizetése bruttó 440 ezer forint lesz, a pedagógusoké azonban úgynevezett sávos bérezés, aminek pontos összege az egyéni teljesítménytől függ.
A bérsávokat a következőképp határozták meg:
A hónap folyamán egyébként az egyeztetések is folytatódtak a szakszervezetek és a kormány között, előrelépést azonban egyik sem hozott.
"Elmondtuk mindazokat a legfontosabb problémákat, amelyek a végrehajtási rendelet tervezetével kapcsolatosak, de rendre azt a választ kaptuk, hogy jövő hét szerdáig majd áttekintik őket" - számolt be róla Nagy Erzsébet, a PDSZ ügyvivője az augusztus 16-i egyeztetést követő sajtótájékoztatón. Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke szerint pedig "hosszú, fárasztó, és nagyjából eredménytelen" volt az egyeztetés.
És bár a hivatalos végrehajtási tervezet még meg sem jelent, augusztus végén a tankerületi igazgatókat a Belügyminisztérium "vizsgáztatta" a státusztörvényből. Tájékoztatásuk szerint egy tanév előtti értekezleten a pedagógusok új jogállási törvényéből és az iskolai KRÉTA-rendszer alkalmazásának ismereteiből "vizsgáztak" a tankerületi vezetők, amivel azt vizsgálták, hogy mennyire rendelkeznek naprakész információkkal a státusztörvényben meghatározott új feladatokból.
Végül pedig a tárgyalások is hoztak némi eredményt. A szakszervezetek tájékoztatása szerint az augusztus 31-én, a Magyar Közlönyben megjelent végrehajtási rendeletben
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
