Végrehajtási tervezet, véleményezés, vizsgázó tankerületi vezetők - ezek voltak 2023 augusztusának legfontosabb történései

A tiltakozások elmaradtak, helyette a szakszervezetek többször is tárgyaltak a kormánnyal. Ezek voltak 2023 augusztusának legfontosabb történései.

  • Székács Linda

Augusztus 1-jén egy nyolcvanhárom oldalas dokumentum formájában megjelent a státusztörvény végrehajtási tervezete, amit egy héten keresztül, augusztus 8-ig véleményezhettek. Ebből derült ki többek között számos olyan fontos részlet, hogy mi alapján érhetik el a pedagógusok a belengetett, egymillió forint felett végződő teljesítménybéreket. A tervezetben ugyanis az szerepelt, hogy a gyakornok fizetése bruttó 440 ezer forint lesz, a pedagógusoké azonban úgynevezett sávos bérezés, aminek pontos összege az egyéni teljesítménytől függ.

A bérsávokat a következőképp határozták meg:

  • Pedagógus I: 440 000 - 1 065 000 forint
  • Pedagógus II: 440 000 – 1 135 000 forint
  • Mesterpedagógus: 520 000 – 1 365 000 forint
  • Kutatótanár: 640 000 – 1 470 000 forint

A hónap folyamán egyébként az egyeztetések is folytatódtak a szakszervezetek és a kormány között, előrelépést azonban egyik sem hozott.

"Elmondtuk mindazokat a legfontosabb problémákat, amelyek a végrehajtási rendelet tervezetével kapcsolatosak, de rendre azt a választ kaptuk, hogy jövő hét szerdáig majd áttekintik őket" - számolt be róla Nagy Erzsébet, a PDSZ ügyvivője az augusztus 16-i egyeztetést követő sajtótájékoztatón. Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke szerint pedig "hosszú, fárasztó, és nagyjából eredménytelen" volt az egyeztetés.

És bár a hivatalos végrehajtási tervezet még meg sem jelent, augusztus végén a tankerületi igazgatókat a Belügyminisztérium "vizsgáztatta" a státusztörvényből. Tájékoztatásuk szerint egy tanév előtti értekezleten a pedagógusok új jogállási törvényéből és az iskolai KRÉTA-rendszer alkalmazásának ismereteiből "vizsgáztak" a tankerületi vezetők, amivel azt vizsgálták, hogy mennyire rendelkeznek naprakész információkkal a státusztörvényben meghatározott új feladatokból.

Végül pedig a tárgyalások is hoztak némi eredményt. A szakszervezetek tájékoztatása szerint az augusztus 31-én, a Magyar Közlönyben megjelent végrehajtási rendeletben

  • a szakszervezet kérésére azok a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő (NOKS) dolgozók, akiknek a munkakörében nem előírás a középfokú végzettség, de rendelkeznek legalább egy szakmunkás képesítéssel, továbbra is megkapják a minimálbér helyett a garantált bérminimumot,
  • nem lehet a fegyelmi vizsgálatokon az eredeti kötelezettségszegés mellett más, azzal összefüggő vétségre is kiterjeszteni az eljárást,
  • részben visszakoztak a mesterpedagógus besorolásúak órakedvezményének csökkentése kapcsán.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.