A tiltakozások elmaradtak, helyette a szakszervezetek többször is tárgyaltak a kormánnyal. Ezek voltak 2023 augusztusának legfontosabb történései.
Augusztus 1-jén egy nyolcvanhárom oldalas dokumentum formájában megjelent a státusztörvény végrehajtási tervezete, amit egy héten keresztül, augusztus 8-ig véleményezhettek. Ebből derült ki többek között számos olyan fontos részlet, hogy mi alapján érhetik el a pedagógusok a belengetett, egymillió forint felett végződő teljesítménybéreket. A tervezetben ugyanis az szerepelt, hogy a gyakornok fizetése bruttó 440 ezer forint lesz, a pedagógusoké azonban úgynevezett sávos bérezés, aminek pontos összege az egyéni teljesítménytől függ.
A bérsávokat a következőképp határozták meg:
A hónap folyamán egyébként az egyeztetések is folytatódtak a szakszervezetek és a kormány között, előrelépést azonban egyik sem hozott.
"Elmondtuk mindazokat a legfontosabb problémákat, amelyek a végrehajtási rendelet tervezetével kapcsolatosak, de rendre azt a választ kaptuk, hogy jövő hét szerdáig majd áttekintik őket" - számolt be róla Nagy Erzsébet, a PDSZ ügyvivője az augusztus 16-i egyeztetést követő sajtótájékoztatón. Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke szerint pedig "hosszú, fárasztó, és nagyjából eredménytelen" volt az egyeztetés.
És bár a hivatalos végrehajtási tervezet még meg sem jelent, augusztus végén a tankerületi igazgatókat a Belügyminisztérium "vizsgáztatta" a státusztörvényből. Tájékoztatásuk szerint egy tanév előtti értekezleten a pedagógusok új jogállási törvényéből és az iskolai KRÉTA-rendszer alkalmazásának ismereteiből "vizsgáztak" a tankerületi vezetők, amivel azt vizsgálták, hogy mennyire rendelkeznek naprakész információkkal a státusztörvényben meghatározott új feladatokból.
Végül pedig a tárgyalások is hoztak némi eredményt. A szakszervezetek tájékoztatása szerint az augusztus 31-én, a Magyar Közlönyben megjelent végrehajtási rendeletben
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
