Végrehajtási tervezet, véleményezés, vizsgázó tankerületi vezetők - ezek voltak 2023 augusztusának legfontosabb történései

A tiltakozások elmaradtak, helyette a szakszervezetek többször is tárgyaltak a kormánnyal. Ezek voltak 2023 augusztusának legfontosabb történései.

  • Székács Linda

Augusztus 1-jén egy nyolcvanhárom oldalas dokumentum formájában megjelent a státusztörvény végrehajtási tervezete, amit egy héten keresztül, augusztus 8-ig véleményezhettek. Ebből derült ki többek között számos olyan fontos részlet, hogy mi alapján érhetik el a pedagógusok a belengetett, egymillió forint felett végződő teljesítménybéreket. A tervezetben ugyanis az szerepelt, hogy a gyakornok fizetése bruttó 440 ezer forint lesz, a pedagógusoké azonban úgynevezett sávos bérezés, aminek pontos összege az egyéni teljesítménytől függ.

A bérsávokat a következőképp határozták meg:

  • Pedagógus I: 440 000 - 1 065 000 forint
  • Pedagógus II: 440 000 – 1 135 000 forint
  • Mesterpedagógus: 520 000 – 1 365 000 forint
  • Kutatótanár: 640 000 – 1 470 000 forint

A hónap folyamán egyébként az egyeztetések is folytatódtak a szakszervezetek és a kormány között, előrelépést azonban egyik sem hozott.

"Elmondtuk mindazokat a legfontosabb problémákat, amelyek a végrehajtási rendelet tervezetével kapcsolatosak, de rendre azt a választ kaptuk, hogy jövő hét szerdáig majd áttekintik őket" - számolt be róla Nagy Erzsébet, a PDSZ ügyvivője az augusztus 16-i egyeztetést követő sajtótájékoztatón. Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke szerint pedig "hosszú, fárasztó, és nagyjából eredménytelen" volt az egyeztetés.

És bár a hivatalos végrehajtási tervezet még meg sem jelent, augusztus végén a tankerületi igazgatókat a Belügyminisztérium "vizsgáztatta" a státusztörvényből. Tájékoztatásuk szerint egy tanév előtti értekezleten a pedagógusok új jogállási törvényéből és az iskolai KRÉTA-rendszer alkalmazásának ismereteiből "vizsgáztak" a tankerületi vezetők, amivel azt vizsgálták, hogy mennyire rendelkeznek naprakész információkkal a státusztörvényben meghatározott új feladatokból.

Végül pedig a tárgyalások is hoztak némi eredményt. A szakszervezetek tájékoztatása szerint az augusztus 31-én, a Magyar Közlönyben megjelent végrehajtási rendeletben

  • a szakszervezet kérésére azok a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő (NOKS) dolgozók, akiknek a munkakörében nem előírás a középfokú végzettség, de rendelkeznek legalább egy szakmunkás képesítéssel, továbbra is megkapják a minimálbér helyett a garantált bérminimumot,
  • nem lehet a fegyelmi vizsgálatokon az eredeti kötelezettségszegés mellett más, azzal összefüggő vétségre is kiterjeszteni az eljárást,
  • részben visszakoztak a mesterpedagógus besorolásúak órakedvezményének csökkentése kapcsán.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógiai felelősség része annak felismerése is, ha valaki nem kérdez, mégis segítségre szorul”

Egy dániai SOSU-órán, egy prezentáció közben szembesültem azzal, hogy a kooperáció és a kollaboráció fogalmát mennyire eltérően értelmezhetjük. Pedagógusként régóta foglalkoztat ez a kérdés. Magyarországon tanítottam, tanulásszervezési módszereket alkalmaztam és pedagógusokat is képeztem. A kooperatív tanulás számomra nem egy divatos módszertani címke, amelyet utólag ragasztunk a csoportmunkára, hanem tudatosan felépített pedagógiai rendszer. Vélemény.

„Az adományozás könnyen függőségi viszonyt alakíthat ki” – így segít a szegregátumban élő családoknak az Edison-díjas Bagázs

A két roma szegregátumban jelen lévő Bagázs Közhasznú Egyesület közel 150 önkéntessel, évente négyezer foglalkozással segíti a hátrányos helyzetű családokat, miközben az iskolákban, fesztiválokon és vállalatoknál is igyekszik érzékenyíteni, és eljuttatni minél több helyre az üzenetet, hogy nem mindenki indul ugyanonnan az életben.