Végrehajtási tervezet, véleményezés, vizsgázó tankerületi vezetők - ezek voltak 2023 augusztusának legfontosabb történései

A tiltakozások elmaradtak, helyette a szakszervezetek többször is tárgyaltak a kormánnyal. Ezek voltak 2023 augusztusának legfontosabb történései.

  • Székács Linda

Augusztus 1-jén egy nyolcvanhárom oldalas dokumentum formájában megjelent a státusztörvény végrehajtási tervezete, amit egy héten keresztül, augusztus 8-ig véleményezhettek. Ebből derült ki többek között számos olyan fontos részlet, hogy mi alapján érhetik el a pedagógusok a belengetett, egymillió forint felett végződő teljesítménybéreket. A tervezetben ugyanis az szerepelt, hogy a gyakornok fizetése bruttó 440 ezer forint lesz, a pedagógusoké azonban úgynevezett sávos bérezés, aminek pontos összege az egyéni teljesítménytől függ.

A bérsávokat a következőképp határozták meg:

  • Pedagógus I: 440 000 - 1 065 000 forint
  • Pedagógus II: 440 000 – 1 135 000 forint
  • Mesterpedagógus: 520 000 – 1 365 000 forint
  • Kutatótanár: 640 000 – 1 470 000 forint

A hónap folyamán egyébként az egyeztetések is folytatódtak a szakszervezetek és a kormány között, előrelépést azonban egyik sem hozott.

"Elmondtuk mindazokat a legfontosabb problémákat, amelyek a végrehajtási rendelet tervezetével kapcsolatosak, de rendre azt a választ kaptuk, hogy jövő hét szerdáig majd áttekintik őket" - számolt be róla Nagy Erzsébet, a PDSZ ügyvivője az augusztus 16-i egyeztetést követő sajtótájékoztatón. Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke szerint pedig "hosszú, fárasztó, és nagyjából eredménytelen" volt az egyeztetés.

És bár a hivatalos végrehajtási tervezet még meg sem jelent, augusztus végén a tankerületi igazgatókat a Belügyminisztérium "vizsgáztatta" a státusztörvényből. Tájékoztatásuk szerint egy tanév előtti értekezleten a pedagógusok új jogállási törvényéből és az iskolai KRÉTA-rendszer alkalmazásának ismereteiből "vizsgáztak" a tankerületi vezetők, amivel azt vizsgálták, hogy mennyire rendelkeznek naprakész információkkal a státusztörvényben meghatározott új feladatokból.

Végül pedig a tárgyalások is hoztak némi eredményt. A szakszervezetek tájékoztatása szerint az augusztus 31-én, a Magyar Közlönyben megjelent végrehajtási rendeletben

  • a szakszervezet kérésére azok a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő (NOKS) dolgozók, akiknek a munkakörében nem előírás a középfokú végzettség, de rendelkeznek legalább egy szakmunkás képesítéssel, továbbra is megkapják a minimálbér helyett a garantált bérminimumot,
  • nem lehet a fegyelmi vizsgálatokon az eredeti kötelezettségszegés mellett más, azzal összefüggő vétségre is kiterjeszteni az eljárást,
  • részben visszakoztak a mesterpedagógus besorolásúak órakedvezményének csökkentése kapcsán.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.