Mindenkit közel maximumpontra hoztak ki, így nehéz lesz rangsorolni a teljesítményüket.
Ahogyan arról áprilisban írtunk, úgy 30-40 iskolában kezdte meg a differenciált bérezést a terveik szerint lehetővé tevő pedagógus-teljesítményértékelés tesztjét a Belügyminisztérium. A Qubitnak Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szervezetének (PDSZ) országos választmányának tagja azonban azt mondta: „azóta nagy a hallgatás a minisztérium részéről, miután az igazgatók mindenkit közel a maximumra hoztak ki”.
A lap rákérdezett, hogy ez mit jelent, amire Nagy azt felelte: az igazgatók különböző részpontokat adtak a tanároknak egy-egy területre, a végére mindenkinek egységesen a maximálisan elérhető 100-hoz közeli pontszám jött ki. Így viszont nem lehet felosztani felső-középső-alsó harmadra a nevelőtestületet és a teljesítményük alapján plusz fizetést adni nekik.
Azt nem tudta megmondani, hogy a pilot projektben érintett igazgatók tudtak-e egymásról és összehangoltan igyekeztek-e kijátszani a rendszert vagy maguktól pontoztak mindenkit így. De szerinte „egy tantestületen belül nem szabad embereket egymással versenyeztetni, mert abból nem lesz egy összetartó pedagógusközösség. Az igazgatók ilyen módon akarták a saját közösségüket megvédeni és ezt a rendszert kilőni.”
Mint arról korábban írtunk, a teljesítménybérezés részetei nem szerepeltek már a státusztörvény végrehajtási rendeletének tervezetében sem, ezek alapján az érdekvédők úgy látják, az rendkívül szubjektív lesz, a belügyi tárca szerint tudatosan hagytak nagy mozgásteret az intézményvezetőknek. Persze, ha egyáltalán lesz minderre forrás, ugyanis a státusztörvény szerint mérlegelendő szempontok közt szerepel „a felelős gazdálkodás eredményeképp a munkáltató rendelkezésre álló forrás összege” is.
(Kiemelt kép: Reviczky Zsolt)
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
