Kiküldhetik a diákokat a tanteremből? Szabadon osztogathatják az intőket? Összegyűjtöttük, hogy milyen eszközeik vannak a tanároknak a fegyelmezéshez.
Korbácsütés, körmös, kukoricán térdepelés – korábban a testi fenyítés volt a válasz a rendbontók viselkedésére az iskolákban, azonban ma már nem fordulhatnak ilyen eszközökhöz a pedagógusok a fegyelmezés során. Alapvetően már kevésbé kézzelfogható, hogy milyen módszereik vannak.
A tanárok saját bevallásuk szerint elsősorban személyes beszélgetéssel, valamint gyors viszontválasszal fegyelmeznek. A tanítványaik ellenben úgy látják, hogy a tanáraik különösképpen szétültetéssel, a tanóráról való kiküldéssel, intőkkel, illetve feleltetéssel, dolgozatírással, elégtelen osztályzat beírásával fegyelmeznek – olvasható az Oktatási Jogok Biztosának Hivatala oldalán.
| 2022-ben összesen 1028 panasz érkezett az Oktatási Jogok Biztosához |
Ebből 663 a közoktatás területéről, közel feleannyi pedig a felsőoktatásból. 510 esetben maguk a diákok nyújtották be észrevételeiket, közel 300 esetben a szülők éltek ezzel a lehetőséggel, 151 alkalommal pedig a pedagógusok keresték fel a biztost. Érkezett panasz:
|
Diákként kiküldhetnek az óráról a tanárok?
Nem, ugyanis a fizikai agressziót, vagy a tanóráról való kiküldést világosan tiltja a közoktatási törvény. De a tanároknak védelmet kell biztosítaniuk a lelki erőszakkal szemben is. Ezek ma már alapvetésnek számítanak, de azt is érdemes figyelembe venni, hogy a diákok időnként megzavarják az órát, feleselnek, puskáznak, akár verekedésbe is keveredhetnek: a tanárok véleménye szerint a legáltalánosabb kihívás számukra az óra alatti beszélgetés, zajongás.
Emellett a gimnáziumokban tanító pedagógusok kétharmada, a szakiskolában dolgozó pedagógusok több mint nyolcvan százaléka tapasztalja azt, hogy feleselnek a diákok az Oktatási Jogok Biztosának Hivatala régebbi felmérése alapján. Az ilyen konfliktusos helyzeteket pedig a tanároknak kell kezelniük. Milyen módszereik vannak erre?
Házirend: miért járhat intő?
Az iskolák a házirendben szabályozzák, hogy milyen fegyelmező intézkedéseket alkalmazhatnak a tanárok. A felmérés alapján a pedagógusok véleményük szerint a felkínált lehetőségek közül leggyakrabban a verbális fegyelmezési eszközzel élnek, vagyis "elbeszélgetnek" az óra után tanítványaikkal, ha azok megzavarják az órájukat, ellenszegülnek, illetve akkor is, ha a szünetben verekedésen kapják őket.
A legkézzelfoghatóbb fegyelmezési módszer az intő:
A házirend intézményenként eltérő lehet, az egyik Pest megyei gimnáziumban például sorozatos felszereléshiányért, az ülésrend megsértéséért, vagy a tanórán nem engedélyezett eszközök használatáért szaktanári figyelmeztetés jár. Az egyenruha vagy egyes elemeinek hiányáért, késésért, igazolatlan órákért pedig már osztályfőnöki intőre lehet számítani. Ugyanakkor arra felhívják a figyelmet, hogy szaktanári jegyet nem lehet fegyelmi eszközként használni. A fegyelmező intézkedésről a szülőket is értesítik, az intőket az ellenőrzőben, illetve az elektronikus naplóban kell rögzíteniük a pedagógusoknak.
Illetve vannak súlyosan elítélendő vagy jogellenes tanulói magatartások, mint a lopás, az alkoholfogyasztás, vagy mások egészségének veszélyeztetése, amelyek fegyelmi eljárás indítását vonhatják maguk után. Ilyenkor az ügy tisztázására a rendőrség segítségét kérheti az iskolavezetés.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
