Romlott a magyar diákok teljesítménye a PISA-felmérésben. Bár a romláshoz nagy mértékben hozzájárult a koronavírus miatti online oktatás, a tanárhiány növekedése és a nem megfelelő képesítésű pedagógusok száma is aggodalomra ad okot.
2018-ban még 34, 2022-ben viszont már 41 százalékos tanárhiányról számoltak be az iskolaigazgatók Magyarországon - derül ki a friss OECD-kutatásból.
A kedden megjelent PISA-felmérés eredményeiről szóló beszámolóban a diákok matematikából, szövegértésből és természettudományokból elért eredményei mellett a diákok és az oktatás helyzetéről is írnak az országos bontásokban. A kutatás szerint Magyarországon nem csak a tanárhiány nőtt az elmúlt pár évben, de a nem megfelelően képesített tanárok aránya is, hiszen míg ez a szám 2018-ban 10 százalék volt, 2022-ben már 16.
Az iskolák autonómiájával kapcsolatban azt írják, a felmérésben résztvevő diákok 56 százaléka jár olyan iskolába, ahol az iskolaigazgatók döntenek arról, hogy kit alkalmaznak az intézményben. Az OECD-országok átlaga 60 százalék. A szakértők ugyanakkor hozzáteszik: a jól működő oktatási rendszerekben nagyobb az aránya az intézményi autonómiának, vagyis annak, hogy az igazgatók döntik el, kik taníthatnak az iskolákban, a tananyag felhasználásába pedig a tanároknak is van beleszólása.
Azt, hogy a magyar oktatás jelenlegi helyezete, az egyre több felmondó tanár, és az őket helyettesítő, nem tanári végzettségű szakemberek milyen hatással lesznek a következő, 2025-ben esedékes PISA-felmérésre, egyelőre még nem lehet tudni, a jelenlegi eredmények azonban nem túl sok jóval kecsegtetnek.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
