Romlott a magyar diákok teljesítménye a PISA-felmérésben. Bár a romláshoz nagy mértékben hozzájárult a koronavírus miatti online oktatás, a tanárhiány növekedése és a nem megfelelő képesítésű pedagógusok száma is aggodalomra ad okot.
2018-ban még 34, 2022-ben viszont már 41 százalékos tanárhiányról számoltak be az iskolaigazgatók Magyarországon - derül ki a friss OECD-kutatásból.
A kedden megjelent PISA-felmérés eredményeiről szóló beszámolóban a diákok matematikából, szövegértésből és természettudományokból elért eredményei mellett a diákok és az oktatás helyzetéről is írnak az országos bontásokban. A kutatás szerint Magyarországon nem csak a tanárhiány nőtt az elmúlt pár évben, de a nem megfelelően képesített tanárok aránya is, hiszen míg ez a szám 2018-ban 10 százalék volt, 2022-ben már 16.
Az iskolák autonómiájával kapcsolatban azt írják, a felmérésben résztvevő diákok 56 százaléka jár olyan iskolába, ahol az iskolaigazgatók döntenek arról, hogy kit alkalmaznak az intézményben. Az OECD-országok átlaga 60 százalék. A szakértők ugyanakkor hozzáteszik: a jól működő oktatási rendszerekben nagyobb az aránya az intézményi autonómiának, vagyis annak, hogy az igazgatók döntik el, kik taníthatnak az iskolákban, a tananyag felhasználásába pedig a tanároknak is van beleszólása.
Azt, hogy a magyar oktatás jelenlegi helyezete, az egyre több felmondó tanár, és az őket helyettesítő, nem tanári végzettségű szakemberek milyen hatással lesznek a következő, 2025-ben esedékes PISA-felmérésre, egyelőre még nem lehet tudni, a jelenlegi eredmények azonban nem túl sok jóval kecsegtetnek.
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Augusztus 18-án újabb egyeztetést tartottak a szakképzés helyzetéről, amelyen Naderi Zsuzsanna, szakképzésért és felnőttkori tanulásért felelős államtitkár, valamint a minisztérium jogi és szakképzési területének képviselői is részt vettek.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
Szeptember 4-ig várják az adományokat.
