Romlott a magyar diákok teljesítménye a PISA-felmérésben. Bár a romláshoz nagy mértékben hozzájárult a koronavírus miatti online oktatás, a tanárhiány növekedése és a nem megfelelő képesítésű pedagógusok száma is aggodalomra ad okot.
2018-ban még 34, 2022-ben viszont már 41 százalékos tanárhiányról számoltak be az iskolaigazgatók Magyarországon - derül ki a friss OECD-kutatásból.
A kedden megjelent PISA-felmérés eredményeiről szóló beszámolóban a diákok matematikából, szövegértésből és természettudományokból elért eredményei mellett a diákok és az oktatás helyzetéről is írnak az országos bontásokban. A kutatás szerint Magyarországon nem csak a tanárhiány nőtt az elmúlt pár évben, de a nem megfelelően képesített tanárok aránya is, hiszen míg ez a szám 2018-ban 10 százalék volt, 2022-ben már 16.
Az iskolák autonómiájával kapcsolatban azt írják, a felmérésben résztvevő diákok 56 százaléka jár olyan iskolába, ahol az iskolaigazgatók döntenek arról, hogy kit alkalmaznak az intézményben. Az OECD-országok átlaga 60 százalék. A szakértők ugyanakkor hozzáteszik: a jól működő oktatási rendszerekben nagyobb az aránya az intézményi autonómiának, vagyis annak, hogy az igazgatók döntik el, kik taníthatnak az iskolákban, a tananyag felhasználásába pedig a tanároknak is van beleszólása.
Azt, hogy a magyar oktatás jelenlegi helyezete, az egyre több felmondó tanár, és az őket helyettesítő, nem tanári végzettségű szakemberek milyen hatással lesznek a következő, 2025-ben esedékes PISA-felmérésre, egyelőre még nem lehet tudni, a jelenlegi eredmények azonban nem túl sok jóval kecsegtetnek.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Hiába lenne a cél az olvasás megszerettetése, egy rosszul megválasztott kötelező éppen az ellenkező hatást érheti el.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
