Friss felmérés: nőtt a nem megfelelő képesítésű pedagógusok száma, az intézményi autonómia nem éri el az OECD-átlagot

Romlott a magyar diákok teljesítménye a PISA-felmérésben. Bár a romláshoz nagy mértékben hozzájárult a koronavírus miatti online oktatás, a tanárhiány növekedése és a nem megfelelő képesítésű pedagógusok száma is aggodalomra ad okot.

  • Székács Linda

2018-ban még 34, 2022-ben viszont már 41 százalékos tanárhiányról számoltak be az iskolaigazgatók Magyarországon - derül ki a friss OECD-kutatásból.

A kedden megjelent PISA-felmérés eredményeiről szóló beszámolóban a diákok matematikából, szövegértésből és természettudományokból elért eredményei mellett a diákok és az oktatás helyzetéről is írnak az országos bontásokban. A kutatás szerint Magyarországon nem csak a tanárhiány nőtt az elmúlt pár évben, de a nem megfelelően képesített tanárok aránya is, hiszen míg ez a szám 2018-ban 10 százalék volt, 2022-ben már 16.

Az iskolák autonómiájával kapcsolatban azt írják, a felmérésben résztvevő diákok 56 százaléka jár olyan iskolába, ahol az iskolaigazgatók döntenek arról, hogy kit alkalmaznak az intézményben. Az OECD-országok átlaga 60 százalék. A szakértők ugyanakkor hozzáteszik: a jól működő oktatási rendszerekben nagyobb az aránya az intézményi autonómiának, vagyis annak, hogy az igazgatók döntik el, kik taníthatnak az iskolákban, a tananyag felhasználásába pedig a tanároknak is van beleszólása.

Azt, hogy a magyar oktatás jelenlegi helyezete, az egyre több felmondó tanár, és az őket helyettesítő, nem tanári végzettségű szakemberek milyen hatással lesznek a következő, 2025-ben esedékes PISA-felmérésre, egyelőre még nem lehet tudni, a jelenlegi eredmények azonban nem túl sok jóval kecsegtetnek.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A szöveges értékelés önmagában nem oldja meg az osztályozás problémáját”

Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény

Lannert Judit a jövő évi költségvetés részleteiről: a béremelések mellett iskolafelújításokat is terveznek

Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.