Még a kormány sem érti, hogyan halmozhattak fel százmillió forintos adósságokat a tankerületek

A Klebelsberg Központ szerint a tartozás kifizetetlen rezsiszámlákból származik, a kormány viszont azt állítja, hogy a fűtéshez szükséges anyagi forrásokat biztosították.

  • Székács Linda

A Klebelsberg Közpot szerint kifizetetlen rezsiszámlákból származik a tankerületek 1,6 milliárd forintos adóssága, a kormány viszont nem érti, hogyan lehetséges az, hogy egyes tankerületekben 100 millió forint fölötti adósságok is felhalmozódtak, míg máshol ennél kevesebb vagy semennyi tartozás nincsen, a fűtéshez szükséges anyagi forrásokat pedig biztosították - írta meg a Népszava.

Szerdán mi is beszámoltunk róla, hogy a tankerületi központok lejárt adósságának összege október óta 1,3 milliárd forintról további 300 millió forinttal nőtt, így jelenleg 60-ból 38 tankerületi központnak van adóssága. A legnagyobb mértékű adósságot a

  • Sárvári Tankerületi Közpojnt - 236 millió forint,
  • Észak-Budapesti Tankerületi Központ - 156 millió forint, és a
  • Ceglédi Tankerület - 110 millió forint

halmozta fel.

A tankerületek fenntartója, a Klebelsberg Központ ugyanakkor a Népszava megkeresésére azt írta, ez nem jelenti azt, hogy a tankerületek el lennének adósodva, hiszen ezek együttes költségvetése 692,3 milliárd forint, aminek az 1,6 milliárd forintos tartozás csak 0,23 százaléka.

Úgy tűnik azonban, hogy a kormányt jobban foglalkoztatja, miből származik a hiány. Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón a lap kérdésére azt válaszolta, tájékoztatást kértek a Belügyminisztériumtól (BM) arról, hogyan lehetséges, hogy egyes tankerületeknek van, másoknak nincs felhalmozódott tartozása. Választ egy hónapon belül várnak.

Ezzel kapcsolatban már Barkóczi Balázs, a DK országgyűlési képviselője is érdeklődött a BM-nél. Válaszul Rétvári Bence belügyminisztériumi államtitkár a Klebelsberg Központ felelősségét említette, mivel a tankerületek hatékonysági és pénzügyi ellenőrzése, valamint az irányadó jogszabályok betartása a fenntartó kötelessége. Az államtitkár továbbá azt is kijelentette, hogy a fűtéshez szükséges anyagi forrásokat a kormány állta, ez viszont ellentétes a KK azon állításával, hogy a tartozás kifizetetlen rezsiszámlákból származik.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.