Egy nap alatt több mint hatezren jelentkeztek az aHang és az Egységes Diákfront kampányára

Továbbra is várják az önkéntesek jelentkezését.

A magyar közoktatás napján kezdetét vette az aHang és az Egységes Diákfront kampánya, aminek folyamán 1 millió üres konzultációs ívet igyekeznek összegyűjteni. Ezzel a céljuk, hogy megmutassák a kormánynak, az emberek valódi kérdésekben akarnak véleményt mondani – írta közleményében a két szervezet.

Szerdán már bejelentették, hogy a kampányt két szakaszban fogják megvalósítani. Az első időszak az üres kérdőívek összegyűjtését célozza. Most azoknak a személyeknek a jelentkezését várják, akik segítenének a konzultációs lapok összegyűjtésében.

A második szakasz pedig december 4-én fog indulni, amikor is országszerte megnyílnak azok a leadópontok, ahova személyesen lehet majd eljuttatni az addig összegyűjtött íveket.

A bejelentést követően kevesebb mint egy nap alatt már 6 ezernél is többen jelezték, hogy szeretnének részt venni az üres ívek összegyűjtésében.

“Már meg sem lepődünk azon, hogy az oktatási reformért indított kezdeményezésünkkel párhuzamosan a kormány számára az a legfontosabb, hogy egy újabb olyan intézkedést és intézményt vezessen be, amellyel pontosan a közösségi érdekérvényesítést akarják tovább gyengíteni. Miközben a kormány, a szuverenitási törvény alapján, egy újabb fejezetet nyit a civil társadalom elhallgattatásában, a hatalom saját propaganda fegyverét fordítjuk ellenük. Több milliárd közpénz folyik el propaganda kérdésekre, miközben olyan kérdésekben, mint az ország jövőjét meghatározó oktatás, minden párbeszéd folyamatot ellehetetlenít a kormány.”

- hívta fel a figyelmet Szalóki Viktor, az aHang szóvivője.

Az aHang és az Egységes Diákfront továbbra is várja az önkéntes gyűjtők jelentkezését. Az íveket postai úton pedig már szerda óta el lehet juttatni a kezdeményezők számára.

 

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.