Máshol sem sokkal jobb a helyzet.
A 2022/23-as tanévben egy pedagógusra összesen 10,8 diák jutott Pest megyében, míg egyébként csak a fővárosban, Budapesten valamivel alacsonyabb az arány, ott "csak" 9,2 tanuló jut egy pedagógusra- derül ki a KSH felmérésből.
A statisztika összeállításának módszertana szerint ez a szám a nappali rendszerű oktatásban tanulók és a pedagógusok számának hányadosa. A pedagógusok, illetve tanulók területi megoszlása esetén a feladatellátási hely területi egysége szerint számítva.
Pest megye után a legtöbb diák (10,5 fő) Nógrád megyében jut egy pedagógusra. Ezt követi Komárom-Esztergom (10,2), Borsod-Abaúj-Zemplén (10,2), Fejér (10,1), Jász-Nagykun-Szolnok (10,1) és Győr-Moson-Sopron (10,1), Heves (9,9), Hajdú-Bihar (9,8) és Szabolcs-Szatmár Bereg (9,8).
Tíznél valamivel kevesebb diák jut egy pedagógusra Veszprém megyében, ahol a statisztika szerint 9,5 gyerekkel kell egy pedagógusnak foglalkozni, majd ezt követi 9,3 fővel Csongrád-Csanád és Tolna megye.
Kilenc fő körüli, vagy az alatti értéket hét megyében közelít meg az egy pedagógusra jutó tanulók száma az alapfokú oktatásban.
A legjobb helyzetben a Baranya megyei pedagógusok vannak, ott az alapfokú oktatásban 8,7 a diákok egy pedagógusra jutó aránya.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
