Rendszeresen megalázták és gázpisztollyal fenyegették a társaikat két budapesti általános iskola tanulói

A rendőrség kényszerítés, zaklatás és garázdaság gyanúja miatt indított nyomozást a többségében 14 évesnél fiatalabb bántalmazók ügyében.

  • Székács Linda

"A kislányunk hazafelé tartott az osztálytársával a Centiből, amikor a házunk mögött körbe állta őket három fiú. Az egyik támadó a Móra Ferenc Általános Iskolába jár, a másik a miénkbe, a harmadik pedig az egyik ismerősük. A gyerekemmel lévő fiút leköpték, és megverték, a lányomat pedig nem engedték el segítséget kérni, hanem öngyújtóval hadonásztak felé, és azzal fenyegették, hogy felgyújtják a szép hosszú haját. Aztán röhögcsélve közölték vele, ne aggódjon, mert lányokat nem vernek meg" - számolt be a 24.hu-nak egy érintett szülő.

A lap értesülései szerint a XVI. kerületben négy általános iskolás diákot rendszeresen megaláztak és gázpisztollyal fenyegettek a 13 éves társaik, amiket gyakran videóra is vettek és megosztottak a közösségi médiában. Az áldozatok és az elkövetők többsége a Centenáriumi Általános Iskola és a Móra Ferenc Általános Iskola tanulói. Az elkövetők ellen november elején négy szülő tett feljelentést, miután napokkal a bántalmazásokat követően a gyerekeiktől megtudták, min mentek keresztül a társaik miatt. Volt, akit azzal fenyegettek meg, hogy kiviszik a rakpartra, ahol fegyverrel fogják bántalmazni, de az is előfordult, hogy megszégyenítő pózban fényképeztek le egy diákot, amit aztán feltöltöttek az Instagramra.

"A stressztől már aludni sem tudtak a gyerekek, és akadt olyan, aki annyira kiborult, hogy megvágta a karját. Nem akart öngyilkos lenni, csak egyszerűen ennyire ki volt már borulva idegileg. Attól féltek, hogyha kimennek a lakótelepre, megint megtámadja őket az ott portyázó néhány fős banda"

- mondta az egyik szülő.

A 24.hu szerint a banda egy 13 éves, gázpisztoly birtokában lévő fiú köré szerveződött, köztük több jól szituált gyerekkel, éppen ezért az áldozatok szülei nem értik, hogy hogyan nem tűnhetett fel az elkövetők szüleinek a gyerekeik viselkedése és az, hogy miket tesznek fel az internetre.

"Az elkövetők többsége még 14 éves sincs, egyértelműen a szüleik hibája az, hogy már ilyen fiatalon bűnöznek. Őket kellene leginkább elővenni, hogy ne fordulhasson elő több ilyen eset" - mondták.

A rendőrség kényszerítés, zaklatás és garázdaság gyanúja miatt indított nyomozást az ügyben. Két diák otthonában házkutatást is tartottak, és lefoglalták az elkövetéshez használt gáz- és riasztópisztolyt, valamint a megalázó felvételek készítésére használt mobiltelefont.

A hatóságok szerint a sértett gyerekeknek nincs nyolc napon túl gyógyuló sérülése és önkárosításról sincs információjuk. A szülők szerint az érintett intézményektől és azok pedagógusaitól az eset nyilvánosságra kerülése után a gyerekeik minden segítséget megkaptak. Az elkövetésbe bevont gyerekek bocsánatot kértek a társaiktól, mivel azonban még egyikük sincs 14 éves, a zaklatás, kényszerítés és garázdaság pedig nem számít különösen súlyos bűncselekménynek, ezért valószínűleg nem vonhatók felelősségre.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.