Az állami támogatás nem volt elég, így a falubeliek csináltak bölcsődét a felhúzott épületből.
Napi 15-20 fő, a helyi lakosok, közfoglalkoztatottak és a polgármester összefogásával épült meg a Szegedtől 18 kilométerre található, 1400 fős Kübekháza bölcsődéje, aminek története hat évvel ezelőttre, 2017-re nyúlik vissza - számolt be róla a Telex.
A falu független polgármestere, Molnár Róbert ekkor igényelt 60 millió forintot az intézmény építéséhez, az elbírálás viszont két évig tartott, és mire jóváhagyták, az elszabadult infláció miatt a 60 millió forint már nem fedezte az építkezés költségeit, így a támogatás összegét vissza kellett adni.
2020-ban aztán ismét megpróbálkoztak, ezúttal 150 millió forintnyi támogatást kértek a Top Plus pályázaton, a Covid alatt ismét elszállt árak miatt azonban plusz 20 millió forint támogatásra volt szükség, és ez még mindig csak az épület felhúzására volt elég. Arra nem, hogy használható is legyen, és bölcsődeként funkcionáljon.
Éppen ezért a falubeliek végül közösségi összefogással fejezték be a munkálatokat. A közösségi munkások örömmel túlóráztak, a falu nyugdíjas varrónője sötétítőfüggönyöket készített, mások a mosdók, zuhanyzók felszerelésében és a mosógépek bekötésében segédkeztek, a polgármester pedig még egy kertépítész szakmunkásképzőt is elvégzett, és végül ő ültette a növényeket a bölcsőde kertjében.
„Összeraktam egy csülökpörköltet, közben raktuk a gyepszőnyeget, időnként megkavartuk, és este kilencre leraktuk a füvet” - nyilatkozta Molnár Róbert.
Nincs elég alkalmazott
Az elkészült intézményben jelenleg három alkalmazott jut tizenkét gyerekre, közülük azonban csak egy tud velük foglalkozni, a többiekre hárul ugyanis a mosogatás, a takarítás, az étkezések előkészítése és a kert rendben tartása. Két karbantartó foglalkoztatására évente legalább 6-10 millió forinta lenne szüksége az önkormányzatnak, ez az összeg azonban nem áll rendelkezésre, így a falu lakói egy önkéntesprogram keretei között, havi három órát dolgozhatnak az intézményben, mint Bölcsi Mamik és Bölcsi Papik.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
