18,5 milliárd forintot ad a kormány egyházi beruházásokra

Több egyházi iskola is részesül támogatásban.

  • Tornyos Kata

A beruházások közül 14 a római katolikus és 12 a görögkatolikus egyházmegyéket, 8 a katolikus szerzetesrendeket és 14 a református egyházat érinti. A többi felekezet nem szerepel a listán.

A legnagyobb, egy milliárd forint fölötti tételek között szerepel a győri Prohászka Ottokár Orsolyita Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda épületegyüttesének rekonstrukciója, amelyre összesen 2,8 milliárd forintot szánnak, az esztergomi Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium és Kollégium épületeinek fejlesztésére, bővítésére pedig 1,8 milliárd forintot. Ezen kívül a tatabányai egykori bányakórházat tervezik katolikus gimnáziummá fejleszteni – írta meg a hvg.hu

A csütörtök este megjelent határozat szerint a kormány egyetért a 49 pontban felsorolt, folyamatban lévő egyházi célú beruházások forrásának növelésével azok "megnövekedett költségigényére tekintettel”. A 18,5 milliárd forint legnagyobb részét, 12 milliárdot az idei költségvetésből kell kifizetni, amelyben ezeknem szerepelnek, de felszólították a pénzügyminisztert, hogy "gondoskodjon” a "többletforrás biztosításáról.”

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.