November 1-től már nem kell bejárnia azoknak a pedagógusoknak, akik felálltak a státusztörvény miatt. Az iskola azonban november 30-ig nem is vehet fel mást a helyükre, még akkor sem, ha lenne rá jelentkező.
Rétvári Bence államtitkár még október elején azt nyilatkozta, hogy 1205 pedagógus döntött úgy, hogy elhagyja a pályát az új jogállás, vagyis a státusztörvény miatt. Főleg azok az iskolák kerültek bajba, ahol egyszerre több, ráadásul hiánytárgyat tanító pedagógus állt fel. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete által bekért adatok szerint a legtöbben a Közép-Pesti Tankerületet hagyták ott: csak szeptemberben státusztörvény miatt 103 pedagógus mondott fel, január óta pedig összesen 160-an álltak fel. Ebbe beletartoznak azok is, akik nem pedagógusként, hanem pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként dolgoztak.
Novemberben még kapnak fizetést
Azoknak, akik elhagyták a pályát, az őszi szünet után már nem kellett visszamenniük tanítani, mert novemberben a felmondásukat töltik. A státusztörvény ezzel kapcsolatban úgy fogalmaz, hogy az érintettek jogviszonya a törvény erejénél fogva 2023. november 30-án megszűnik.
„A felmondási idő 2023. november 1-jétől és 2023. november 30-ig tart, amely alatt az érintettet a munkavégzési kötelezettsége alól fel kell menteni”
Vagyis ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a felmondott pedagógusnak már nem kell bejárni dolgozni, de még novemberre megkapja a fizetését. Ez különösen nehéz helyzetbe hozza az iskolákat, méginkább a gyerekeket, akiknek az alaptörvény értelmében biztosítani kellene a tanuláshoz való jogot.
Négy forgatókönyv közül lehet választani
Egy általunk megkérdezett iskolaigazgató úgy fogalmazott, hogy már eddig is nagyon kevés tanárnak volt szabad kapacitása. Szinte lehetetlen tantestületen belül megoldani az újabb helyettesítéseket, mert mindenkinek tele van az órarendje.
Az igazgató ebben az esetben négy forgatókönyv közül választhat:
November 30. után ezt meg is tudja tenni, hiszen addigra már hivatalosan, jogi értelemben is üres lesz az álláshely. Azonban felmerül a kérdés, hogy addig ki tartja meg a hiányzó, a státusztörvény miatt felálló pedagógus óráit, hogy ne sérüljön a diákok tanuláshoz való joga. Ez különösen akkor lehet súlyos probléma, ha a fiatal például az adott tárgyból érettségire készül.
Az igazgató hozzátette, ha egy intézményvezető korábban meghirdette a megüresedő pedagógusállást, és olyan szerencsés volt, hogy még talált is alkalmas jelentkezőt, akkor is nehéz helyzetben van.
„Ugyanazért a feladatért két ember áll sorba. Az egyik jogszerűen nem végzi el, mert felmentették a munkavégzés alól. A másik pedig elvégzi, és mindkettő megkapja érte a fizetést.”
A jogszabály ezt nem engedélyezi, de így sok iskolában nem tudják megtartani az órákat novemberben, emiatt tehát sérül a diákok tanuláshoz való joga. A jogszabály, illetve a Belügyminisztérium által a tankerületek számára kiadott utasítások tudomásunk szerint nem térnek ki ennek a helyzetnek a megoldására.
Januártól még több tanár hiányozhat az iskolákból
Az iskolaigazgató szerint a tanárhiányt csak tovább súlyosbíthatja, ha januártól a pedagógiai végzettség nélküli kollégákat, például a digitális kultúrát tanító mérnök-informatikust is el kell majd küldeni. Ugyan az új pedagógus életpályatörvény (státusztörvény) értelmében több helyen nem kell pedagógusdiploma ahhoz, hogy valaki tanítson. Például testnevelésórát tarthat edző is. Természettudományos tantárgyak esetében pedig taníthat olyan is, akinek csak például biológia vagy kémia szakon szerzett diplomája van, és vállalja, hogy 5 éven belül megszerzi a tanári szakképzettséget is. Aki ennek nem tesz eleget vagy nem vállalja, azt hivatalosan is el kell majd bocsátani.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
