Ha lenne is jelentkező tanár, akkor sem vehetnék fel a távozók helyére

November 1-től már nem kell bejárnia azoknak a pedagógusoknak, akik felálltak a státusztörvény miatt. Az iskola azonban november 30-ig nem is vehet fel mást a helyükre, még akkor sem, ha lenne rá jelentkező.

Rétvári Bence államtitkár még október elején azt nyilatkozta, hogy 1205 pedagógus döntött úgy, hogy elhagyja a pályát az új jogállás, vagyis a státusztörvény miatt. Főleg azok az iskolák kerültek bajba, ahol egyszerre több, ráadásul hiánytárgyat tanító pedagógus állt fel. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete által bekért adatok szerint a legtöbben a Közép-Pesti Tankerületet hagyták ott: csak szeptemberben státusztörvény miatt 103 pedagógus mondott fel, január óta pedig összesen 160-an álltak fel. Ebbe beletartoznak azok is, akik nem pedagógusként, hanem pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként dolgoztak.

Novemberben még kapnak fizetést

Azoknak, akik elhagyták a pályát, az őszi szünet után már nem kellett visszamenniük tanítani, mert novemberben a felmondásukat töltik. A státusztörvény ezzel kapcsolatban úgy fogalmaz, hogy az érintettek jogviszonya a törvény erejénél fogva 2023. november 30-án megszűnik.

„A felmondási idő 2023. november 1-jétől és 2023. november 30-ig tart, amely alatt az érintettet a munkavégzési kötelezettsége alól fel kell menteni”

Vagyis ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a felmondott pedagógusnak már nem kell bejárni dolgozni, de még novemberre megkapja a fizetését. Ez különösen nehéz helyzetbe hozza az iskolákat, méginkább a gyerekeket, akiknek az alaptörvény értelmében biztosítani kellene a tanuláshoz való jogot.

Négy forgatókönyv közül lehet választani

Egy általunk megkérdezett iskolaigazgató úgy fogalmazott, hogy már eddig is nagyon kevés tanárnak volt szabad kapacitása. Szinte lehetetlen tantestületen belül megoldani az újabb helyettesítéseket, mert mindenkinek tele van az órarendje.

Az igazgató ebben az esetben négy forgatókönyv közül választhat:

  1. nyugdíjas pedagógust hív vissza
  2. régi kollégát próbál visszahívni
  3. megpróbálja szétosztani a jelenlegi pedagógusok között az ellátatlan órákat
  4. új pedagógust vesz fel

November 30. után ezt meg is tudja tenni, hiszen addigra már hivatalosan, jogi értelemben is üres lesz az álláshely. Azonban felmerül a kérdés, hogy addig ki tartja meg a hiányzó, a státusztörvény miatt felálló pedagógus óráit, hogy ne sérüljön a diákok tanuláshoz való joga. Ez különösen akkor lehet súlyos probléma, ha a fiatal például az adott tárgyból érettségire készül.

Az igazgató hozzátette, ha egy intézményvezető korábban meghirdette a megüresedő pedagógusállást, és olyan szerencsés volt, hogy még talált is alkalmas jelentkezőt, akkor is nehéz helyzetben van.

„Ugyanazért a feladatért két ember áll sorba. Az egyik jogszerűen nem végzi el, mert felmentették a munkavégzés alól. A másik pedig elvégzi, és mindkettő megkapja érte a fizetést.”

A jogszabály ezt nem engedélyezi, de így sok iskolában nem tudják megtartani az órákat novemberben, emiatt tehát sérül a diákok tanuláshoz való joga. A jogszabály, illetve a Belügyminisztérium által a tankerületek számára kiadott utasítások tudomásunk szerint nem térnek ki ennek a helyzetnek a megoldására.

Januártól még több tanár hiányozhat az iskolákból

Az iskolaigazgató szerint a tanárhiányt csak tovább súlyosbíthatja, ha januártól a pedagógiai végzettség nélküli kollégákat, például a digitális kultúrát tanító mérnök-informatikust is el kell majd küldeni. Ugyan az új pedagógus életpályatörvény (státusztörvény) értelmében több helyen nem kell pedagógusdiploma ahhoz, hogy valaki tanítson. Például testnevelésórát tarthat edző is. Természettudományos tantárgyak esetében pedig taníthat olyan is, akinek csak például biológia vagy kémia szakon szerzett diplomája van, és vállalja, hogy 5 éven belül megszerzi a tanári szakképzettséget is. Aki ennek nem tesz eleget vagy nem vállalja, azt hivatalosan is el kell majd bocsátani.

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.