Még nincs megoldás a soproni Waldorf-iskolában, haladékot kaptak az adománygyűjtéssel

Közel hétmillió forintot gyűjtött össze az elmúlt hetekben a soproni Csillagrét Waldorf-iskola, amelynek egy államkincstári ellenőrzés után két évnyi állami normatívát kellett visszafizetnie, és mostanra 110 millió forintos tartozást halmozott fel.

  • Tornyos Kata

„Bár igaz, hogy a kitűzött célunktól még messze vagyunk, de azt is leírhatjuk, hogy ha az eddig összegyűlt 6.691.160 forint adomány nem érkezett volna be hozzánk, akkor ez az iskola már nem létezne” – írta pénteki Facebook-posztjában Kedves-Kukoda Zsuzsanna, a soproni Csillagrét Waldorf-iskola egyik alapítója, a fenntartó alapítvány vezetője. A bajba került iskolát fenntartó alapítvány nemrég adománygyűjtést indított 30 ezer ember 1000 forintja címmel, hogy fenn tudják tartani a tizenkét pedagógussal és ötvenhét gyerekkel működő iskolát.

Az iskola az eddig gyűjtött pénzzel és a háromhavi állami normatívával, amit visszamenőleg most megkap, nyert egy kis időt – mondta a Telexnek Kedves-Kukoda Zsuzsanna, akinek három gyermeke is a soproni Waldorfba jár.

A Sopronban található Waldorf-iskolának két évnyi állami normatívát kell visszafizetnie, amiért egy ellenőrzés alatt nem találták megfelelőnek az adományozási szerződésüket. Az eset két évvel ezelőtt kezdődött, amikor egy ellenőrzés során a Magyar Államkincstár ügyintézője hibát állapított meg az iskola adományozási szerződésében.

"A soproni Waldorf-iskolánál végzett hatósági vizsgálatnak semmilyen politikai háttere nem volt, és nem is volt célja az intézmény ellehetetlenítése."

– mondta a Telexnek az egykori államkincstári ügyintéző, aki 2021-ben a vizsgálatot vezette az iskolánál.

Ahogyan azt a Waldorf-iskolát fenntartó alapítvány is elismerte, a hatóság által vizsgált időszakban az iskolával jogviszonyt létesítő gyermekek szüleivel szerződést kötöttek, amiben a szülők vállalták, hogy rendszeres adományt nyújtanak az alapítványnak. Ugyanakkor ehhez kapcsolódott egy olyan kitétel, hogy ha az adományt nem fizetik a szülők, akkor a gyermekük tanulói jogviszonya megszűnik, azaz ott kell hagyniuk az iskolát.

A volt ügyintéző szerint az alapítvány egyrészt szabálytalan, a szülőket félrevezető szerződéses állapotot teremtett, másrészt pedig az alapítvány felé terelt olyan bevételeket, amelyek valójában az iskolát mint önálló jogalanyt illetnék meg. Korábban Kedves-Kukoda Zsuzsanna azt mondta, hogy a soproni iskolában a valóságban sosem volt arra példa, hogy egy diákot azért küldjenek el, mert a szülő nem adományoz.

 

 

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.