Még nincs megoldás a soproni Waldorf-iskolában, haladékot kaptak az adománygyűjtéssel

Közel hétmillió forintot gyűjtött össze az elmúlt hetekben a soproni Csillagrét Waldorf-iskola, amelynek egy államkincstári ellenőrzés után két évnyi állami normatívát kellett visszafizetnie, és mostanra 110 millió forintos tartozást halmozott fel.

  • Tornyos Kata

„Bár igaz, hogy a kitűzött célunktól még messze vagyunk, de azt is leírhatjuk, hogy ha az eddig összegyűlt 6.691.160 forint adomány nem érkezett volna be hozzánk, akkor ez az iskola már nem létezne” – írta pénteki Facebook-posztjában Kedves-Kukoda Zsuzsanna, a soproni Csillagrét Waldorf-iskola egyik alapítója, a fenntartó alapítvány vezetője. A bajba került iskolát fenntartó alapítvány nemrég adománygyűjtést indított 30 ezer ember 1000 forintja címmel, hogy fenn tudják tartani a tizenkét pedagógussal és ötvenhét gyerekkel működő iskolát.

Az iskola az eddig gyűjtött pénzzel és a háromhavi állami normatívával, amit visszamenőleg most megkap, nyert egy kis időt – mondta a Telexnek Kedves-Kukoda Zsuzsanna, akinek három gyermeke is a soproni Waldorfba jár.

A Sopronban található Waldorf-iskolának két évnyi állami normatívát kell visszafizetnie, amiért egy ellenőrzés alatt nem találták megfelelőnek az adományozási szerződésüket. Az eset két évvel ezelőtt kezdődött, amikor egy ellenőrzés során a Magyar Államkincstár ügyintézője hibát állapított meg az iskola adományozási szerződésében.

"A soproni Waldorf-iskolánál végzett hatósági vizsgálatnak semmilyen politikai háttere nem volt, és nem is volt célja az intézmény ellehetetlenítése."

– mondta a Telexnek az egykori államkincstári ügyintéző, aki 2021-ben a vizsgálatot vezette az iskolánál.

Ahogyan azt a Waldorf-iskolát fenntartó alapítvány is elismerte, a hatóság által vizsgált időszakban az iskolával jogviszonyt létesítő gyermekek szüleivel szerződést kötöttek, amiben a szülők vállalták, hogy rendszeres adományt nyújtanak az alapítványnak. Ugyanakkor ehhez kapcsolódott egy olyan kitétel, hogy ha az adományt nem fizetik a szülők, akkor a gyermekük tanulói jogviszonya megszűnik, azaz ott kell hagyniuk az iskolát.

A volt ügyintéző szerint az alapítvány egyrészt szabálytalan, a szülőket félrevezető szerződéses állapotot teremtett, másrészt pedig az alapítvány felé terelt olyan bevételeket, amelyek valójában az iskolát mint önálló jogalanyt illetnék meg. Korábban Kedves-Kukoda Zsuzsanna azt mondta, hogy a soproni iskolában a valóságban sosem volt arra példa, hogy egy diákot azért küldjenek el, mert a szülő nem adományoz.

 

 

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.