Az Egységes Diákfront és az aHang sajtótájékoztatón számolt be az általuk létrehozott alternatív népszavazás eredményeiről.
Október 30-án lezárult a A 7IGEN-es alternatív népszavazás, aminek keretein belül az 16 évnél idősebb állampolgárok abban a hét kérdésben fejezhették ki az egyetértésüket, vagy egyet nem értésüket, amit a Nemzeti Választási Iroda különböző okokra hivatkozva visszautasított.
Ma délután a szervezők sajtótájékoztatót tartottak, amin beszámoltak a szavazás pontos eredményeiről.
Összesen 114 941 ember szavazott az ország első alternatív népszavazásán.
Ami azt jelenti, hogy a szavazás 11 napja során átlagosan 7 ember szavazott percenként. A szervezők szerint ezzel az eredménnyel egy igen sikeres szavazát zárhatnak le. Elmondásuk szerint az egész folyamat mikroadományokból valósult meg, amivel több mint 25 millió forintot tudtak összegyűjteni a kampányra.
Az eredmények azt mutatták, hogy elsöprő volt az igenek többsége, ami egyértelmű üzenet arra, hogy itt valóban olyan kérdések hanzgottak el, amikkel a döntéshozóknak foglalkonzia kell. Valódi döntéseket és valódi párbeszédet kell indítani az üggyel kapcsolatban - mondta a tájékoztató egyik szervezője.
A szavazás során feltett 7 kérdésre az alábbi arányban válaszoltak a szavazók igennel:
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
