Elindult a 7IGEN alternatív népszavazás az oktatásról - mutatjuk, mit kell róla tudni

Elkezdődött az ország első alternatív népszavazása. 16 éves kortól mindenki elmondhatja a véleményét a magyar oktatás 7 legfontosabb kérdésében.

Hétfőn hivatalosan is elkezdődött a 7IGEN-es alternatív népszavazás, amit az Egységes Diákfront és az aHang szervezett közösen. Miután többszöri próbálkozásra sem sikerült elfogadtatniuk a Nemzeti Választási Bizottsággal a népszavazási kérdésüket, ezért úgy döntöttek, hogy ők maguk kérdezik meg az emberek véleményét a hazai oktatásról.

Hogyan lehet szavazni?

Személyesen és online is leadhatjátok a szavazataitokat, utóbbit mobileszközről, az ELEVE applikáció letöltése után tudjátok megtenni.

A személyes szavazást október 23. és 30. között lehet megtenni, minden megyeszékhelyen és a nagyobb városokban. Budapesten több mint 20 helyszínen várják majd a szavazókat. A szavazóhelyszínek listáját itt találjátok.

A 7IGEN-es alternatív népszavazás célja, hogy 16 éves kortól mindenki elmondhassa a véleményét a magyar oktatás 7 legfontosabb kérdésében:

  • Egyetért-e Ön azzal, hogy a magyar kormány alakítson ki olyan kereteket, amely minden gyermek számára biztosítja a modern, esélyteremtő oktatást?
  • Egyetért-e Ön azzal, hogy széles körű egyeztetés után alkossanak az oktatásban dolgozók és a gyermekek érdekeit szolgáló szabályozást a státusztörvény helyett?
  • Egyetért-e Ön azzal, hogy a magyar kormány állítson fel az oktatás teljes egészéért illetékes, felelős és önálló oktatási minisztériumot?
  • Egyetért-e Ön azzal, hogy a magyar kormány adjon azonnali minimum 50%-os béremelést a pedagógusoknak?
  • Egyetért-e Ön azzal, hogy állítsák vissza a pedagógusok valódi sztrájkjogát?
  • Egyetért-e Ön azzal, hogy az óvoda és az iskola közösségének legyen valós beleszólása az igazgató kiválasztásába?
  • Egyetért-e Ön azzal, hogy Pintér Sándor belügyminiszter nem alkalmas a köznevelésért felelős miniszteri tisztségre?
A népszavazást követően az eredmények függvényében nem csak hazai környezetben, de európai uniós szinten is szeretnének nyomást gyakorolni. A céljuk, hogy rövid és hosszú távon is változásokat, és valódi reformdöntéseket érjenek el.
    Hozzászólások

    Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

    „A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

    A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

    Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

    Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

    Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.