Nem árulja el a minisztérium, hol zajlik kötelező honvédelmi oktatás

840 diák tanulja a honvédelem nevű tárgyat próbaüzemben.

  • Tornyos Kata

Hat iskolában az iskolák szabad órakerete terhére szeptembertől 840 diák tanul egy másik, honvédelem nevű tantárgyat „próbaüzemként” – mondta el a Magyar Honvédség a G7-nek. Ez utóbbi oktatási formában már nem jelenik meg a diák érdeklődése és továbbtanulási szándéka, ez a „kötelező képzés lehetőséget teremt arra, hogy a diákok egy átfogó képet kapjanak a magyar honvédelemmel összefüggő alapfogalmakról, a honvédelem rendszeréről, a haderőnemekről és a haditechnikai eszközökről”, írta kérdésükre az MH.

A lap azt is megtudta, hogy  840 diákot három köznevelési és három szakképzési intézményben tanítja tíz katonaoktató, akik a tanítási tevékenységet önkéntes tartalékos katonai szolgálati viszony keretei között végzik, havi fizetésüket ennek a szolgálati jogviszonynak megfelelően kapják. Azt nem árultak el, hogy melyik az a hat intézmény.

Emellett már eleve több ezer diák tanulja 142 oktatási intézményben a kormány által az utóbbi években felfuttatott kadétprogram részeként a honvédelmi alapismeretek nevű választható tantárgyat.

Mindezeknek világos célja, hogy a jövőben minél többen álljanak szerződéses katonának. A sorkatonaság ugyanis 2004-ben megszűnt, a katonai pálya pedig nem nevezhető népszerűnek a pályaválasztás előtt álló fiatalok körében.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.