Szlovák sofőr ütött el egy kiskorút a zebrán, vádiratot nyújtottak be ellene

Vádiratot nyújtottak be azzal a sofőrrel szemben, aki Esztergomban egy átkelőhelyhez közeledve nem lassított le az autójával és elgázolt egy kiskorút.

2021. novemberében egy szlovák állampolgárságú nő 44-50 km/óra közötti sebességgel vezetett Esztergom lakott területén, ahol a megengedett maximum sebesség 40 km/óra. Mindeközben az egyik zebránál várakozott a sértett kiskorú - közölte a Komárom-Esztergom Vármegyei Főügyészség.

A kijelölt gyalogos-átkelőhelyen az elsőbbséggel rendelkező kiskorú, kerékpárját maga mellett tolva, hirtelen az úttestre lépet. A sofőr ugyan fékezett, de mivel későn vette észre, elütötte a sértettet.

A baleset miatt a kiskorú nyolc napon túl gyógyuló súlyos sérülést szenvedett, aminek a tényleges gyógytartama 3 hónap volt.

A Tatabányai Járási Ügyészség közúti baleset gondatlan okozásának vétsége miatt nyújtott be vádiratot. Az ügyészség a vádiratban arra tett indítványt, hogy a bíróság a nővel szemben pénzbüntetést szabjon ki, valamint tiltsa el a közúti járművezetéstől.

A balesetet megelőző pillanatokról felvétel készült, amit megosztott az ügyészség.

 

 

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.