A Pedagógusok Szakszervezete az EGYMI-k szakmai vizsgálatát kezdeményezte az ombudsmannál

Rossz állapotú épületek, méltatlan körülmények és kevés gyógypedagógus - a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) az EGYMI-k szakmai vizsgálatát kezdeményezte az ombudsmannál a gyerekek jogainak érdekében.

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) azért fordult Kozma Ákoshoz, mert több olyan jelzés is érkezett hozzájuk, hogy az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézményekben (EGYMI) rossz állapotú épületekben gyakran méltatlan körülmények között vannak a gyerekek. Ráadásul nem mindenhol megfelelő végzettségű szakember foglalkozik a diákokkal: több helyen kevés a gyógypedagógus, a gyógypedagógiai asszisztens, a gyógytornász, az iskolaorvos, a védőnő.

Ezen kívül a PSZ kérte azt, hogy az ombudsman vizsgálja meg azt is, hogy minden intézményben a rendelkezésre állnak-e a gyerekek fejlesztéséhez szükséges eszközök. A szakszervezet kitért arra, hogyha hiányosságokat tárnak fel, akkor vonják felelősségre a fenntartót, és államot. A PSZ azt is kiemelte, hogy a vizsgálathoz minden segítséget biztosít.

A gyógypedagógusok hiányával korábban az Eduline is foglalkozott, amelynek egyik oka az alacsony bér. A státusztörvény alapján írt új szerződések szerint a pedagógusok - beleértve a gyógypedagógusokat is - bértáblája a következőképp alakul:

  • Gyakornok: 440 000 Ft.
  • Pedagógus I: 440 000 - 1 065 000 Ft.
  • Pedagógus II: 440 000 – 1 135 000 Ft.
  • Mesterpedagógus: 520 000 – 1 365 000 Ft.
  • Kutatótanár: 640 000 – 1 470 000 Ft.

Hiába a státusztörvény, a legtöbb gyógypedagógusnak alig nőtt a bére. Egy gyógypedagógus nemrég éppen arról számolt be, hogy az új törvény alapján írt munkaszerződése szerint mindössze bruttó 21 forinttal emelkedik 2024. január 1-től a havi fizetése.

Ehhez képest  egy Németországban dolgozó gyógypedagógus a worldsalaries.com összesítése szerint 3150 eurót, vagyis közel 1,2 millió forintot keres átlagosan. Természetesen ennél lehet kevesebbet és többet is keresni, a bérezést főként a szakmai tapasztalat, a képzettség, valamint sok esetben a helyszín alapján állapítják meg.

A szakportál információi szerint mindezek alapján a legalacsonyabb havibér ebben a szakmában 1345 euro, vagyis 515 ezer forint körül alakul Németországban, de vannak olyan szakemberek is, akiknek a havibére meghaladja az 5000 eurot, ami mai árfolyamon átszámítva közel kétmillió forint, ami tartalmazza a pótlékokat és a bejárás esetleges költségeit is.

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.