A belügy szerint nem lesz korlátozás, néhány fenntartó mégis spórolna a fűtésen

Az általános iskolákban 20, a középiskolákban és az állami egyetemeken 18 fok lehet - ezt a szabályozást rendelte el 2022-ben a kormány a spórolás érdekében. Most arról tájékoztattak, hogy nem lesz hasonló korlátozás, de a gyakorlat mást mutat.

  • Tornyos Kata

A Belügyminisztérium szepemberi tájékoztatása szerint nem kell különleges intézkedésekre számítani a közöktatásban:

"Tájékoztatjuk, hogy a 2023. évben energia-korlátozó intézkedések elrendelését a tárca nem tervezi"

- válaszolták a megkeresésünkre, amelyben arról érdeklődtünk, hogy idén is csak 20 és 18 fok lehet-e az állami intézményekben, azonban a vonatkozó kormányrendelet még mindig hatályban van.

A Népszava értesülései szerint a tankerületi központok a napokban kaptak tájékoztatást a Klebelsberg Központtól (KK) energiatakarékossági intézkedések bevezetésére. A lap érdeklődött a KK-nál, ha a kormány nem tervez korlátozást, miért van erre szükség. Válaszukban azt írták, hogy "a tankerületi központok és az intézmények a hatályos jogszabályoknak megfelelően járnak el, azokat meghaladó intézkedések bevezetéséről nem kaptak tájékoztatást a tárcától".

Több szakképző intézményben már kiadták az utasításokat

A Népszavához eljutott levél szerint, amit a Szegedi Szakképzési Centrum küldött ki szeptember végén az irányítása alatt álló iskoláknak, a szakképzési centrumokban továbbra is szükséges a „szigorú energiatakarékossági intézkedések” meghozatala és betartása, amelyek minden tanulóra, alkalmazottra kötelezőek. A fenntartó elvárása és a hatékony gazdálkodás érdekében a 2022/2023-as tanévre elfogadott energiamegtakarítási intézkedési tervek aktualizálása és kiadása szükséges az előttünk álló tanévre, intézményenként és a Szegedi Szakképzési Centrum összességére – írták.

Ebben arra is kitértek, hogy a használt helyiségekben a fűtési időszakban a belső hőmérsékletet maximum 20 Celsius-fokon kell tartani. Emellett megtiltották az elektromos fűtőberendezések használatát, a háztartási berendezéseket (mikrosütő, kávéfőző, vízforraló) pedig csak takarékosan lehet használni.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.