Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Az általános iskolákban 20, a középiskolákban és az állami egyetemeken 18 fok lehet - ezt a szabályozást rendelte el 2022-ben a kormány a spórolás érdekében. Most arról tájékoztattak, hogy nem lesz hasonló korlátozás, de a gyakorlat mást mutat.
A Belügyminisztérium szepemberi tájékoztatása szerint nem kell különleges intézkedésekre számítani a közöktatásban:
"Tájékoztatjuk, hogy a 2023. évben energia-korlátozó intézkedések elrendelését a tárca nem tervezi"
- válaszolták a megkeresésünkre, amelyben arról érdeklődtünk, hogy idén is csak 20 és 18 fok lehet-e az állami intézményekben, azonban a vonatkozó kormányrendelet még mindig hatályban van.
A Népszava értesülései szerint a tankerületi központok a napokban kaptak tájékoztatást a Klebelsberg Központtól (KK) energiatakarékossági intézkedések bevezetésére. A lap érdeklődött a KK-nál, ha a kormány nem tervez korlátozást, miért van erre szükség. Válaszukban azt írták, hogy "a tankerületi központok és az intézmények a hatályos jogszabályoknak megfelelően járnak el, azokat meghaladó intézkedések bevezetéséről nem kaptak tájékoztatást a tárcától".
Több szakképző intézményben már kiadták az utasításokat
A Népszavához eljutott levél szerint, amit a Szegedi Szakképzési Centrum küldött ki szeptember végén az irányítása alatt álló iskoláknak, a szakképzési centrumokban továbbra is szükséges a „szigorú energiatakarékossági intézkedések” meghozatala és betartása, amelyek minden tanulóra, alkalmazottra kötelezőek. A fenntartó elvárása és a hatékony gazdálkodás érdekében a 2022/2023-as tanévre elfogadott energiamegtakarítási intézkedési tervek aktualizálása és kiadása szükséges az előttünk álló tanévre, intézményenként és a Szegedi Szakképzési Centrum összességére – írták.
Ebben arra is kitértek, hogy a használt helyiségekben a fűtési időszakban a belső hőmérsékletet maximum 20 Celsius-fokon kell tartani. Emellett megtiltották az elektromos fűtőberendezések használatát, a háztartási berendezéseket (mikrosütő, kávéfőző, vízforraló) pedig csak takarékosan lehet használni.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.