A tanárok aggasztó helyzetéről üzent a Nobel-díjas Krausz Ferenc a kormánynak

Az elismert tudós a Nobel-díjjal kapcsolatban háromszor is a magyarországi tanárok helyzetéről beszélt. Igaz, nem minden médium találta fontosnak ezt megosztani.

  • Székács Linda

"Vannak Kiss tanár bácsijaink, Láng tanár bácsijaink, Vermes tanár bácsijaink. Hogy ők hogyan keletkeznek, ahhoz én már nem értek, de talán ezen a ponton szeretném megjegyezni, hogy rendkívüli aggodalommal figyelem a magyarországi tanári szakma jelenlegi megbecsültségét és itt a tévén keresztül is szeretnék apellálni a döntéshozókra, hogy tegyenek meg mindent, amit a lehetőségek megengednek annak érdekében, hogy ennek a szakmának a becsülete helyre álljon minél gyorsabban. Ugyanis ha ez nem sikerül, és nem lesznek a jövőben Kiss tanár bácsijaink, Láng tanár bácsijaink és Vermes tanár bácsijaink, akkor egészen biztosan nem lesznek Nobel-díjaink. És ez még a legkisebb baj" - ezt válaszolta Krausz Ferenc Nobel-díjas magyar fizikus az M5 műsorvezetőjének azon kérdésére, hogy "mit tudunk mi, magyarok," ami miatt sok Nobel-díjas tudóssal büszkélkedhetünk.

 

Elsőként a 444 vette észre, hogy a múlt héten fizikai Nobel-díjat kapó, jelenleg Németországban élő móri származású Krausz Ferenc a lehetőséget megragadva már több állami médiában is a tanárok helyzetéről üzent a döntéshozóknak. Az M5-ön elhangzott nyilatkozata előtt a Hír Tv-ben is felhívta a figyelmet arra, hogy

„Óriási a jelentősége annak, hogy ilyen kiváló tanáraink a jövőben is legyenek, és ennek megfelelően óriási a jelentősége annak is, hogy a tanári szakma becsületét minél előbb próbáljuk meg maximálisan helyreállítani” majd az Inforádióban is arról beszélt, hogy a tanárok hatása döntő jelentőségű abban a kérdésben, hogy egy fiatal mit kezd magával. Példaként a saját tanárait hozta, köztük azt a móri tanárt, akinek az óráin megszerette a fizikát.

A tudós köztévében elhangzott nyilatkozatáról a Magyar Távirati Iroda (MTI) is beszámolt, az összefoglalójukból viszont - a magyar sajtószabadság értelmében - egyszerűen kihagyták Krausz Ferenc ezen üzenetét.

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.