Így tiltakoztak a diákok, szülők és tanárok az oktatás kivéreztetése ellen

A Sándor-palota előtt demonstráltak a pedagógusok világnapján.

  • Székács Linda

Fehér pólóban "vérezve" demonstráltak az oktatás kivéreztetése ellen az Egységes Diákfront tagjai, valamint az őket támogató tanárok és diákok csütörtök délután, a pedagógusok világnapján a Sándor-palota előtt.

Az akción 17 órakor körülbelül 30-40 fehér pólót viselő személy sorakozott fel egymás mögött szívdobogás hangjaival kísérve, akik aztán - miután a hang elhallgatott - összeomlottak, a társaik pedig egy-egy fehér rózsát helyeztek a a kivéreztetett tanárok, diákok és szülők "tetemeire".

Az akció végeztével a résztvevők a virágokat a Karmelita kolostor ajtajához szerették volna helyezni, de csak a kordonokig jutottak.

"Az akcióval az pedagógus társadalom, a diákság, vagyis az oktatás kivéreztetése ellen demonstráltunk. Emellett viszont fontos leszögezni, hogy nem csak ez a társadalmi réteg kárvallottja a Kordonkormány elnyomásának. A Kordonkormány kivérezteti a teljes magyar társadalmat: a közalkalmazottakat, a szociális szférát, az egészségügyet, a kulturális szférát, a civilszférát, a listát az örökkévalóságig sorolhatjuk"

- írja az EDF a lapunknak küldöt közleményében, hozzátéve azt is, hogy mindenkit arra buzdítanak, október 6-án helyezzen egy szál fehér rózsát a hozzá legközelebb eső Fidesz irodához.

 

 

 

 

Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.