Rétvári Bence szerint csak a pedagógusok egy százaléka.
"Összesen 1205 pedagógus, nagyjából egy százalék nyilatkozott úgy, hogy nem lép át az új életpályatörvény hatálya alá" - hozta nyilvánosságra Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára a Magyar Nemzetnek adott interjújában.
Az államtitkár úgy fogalmazott; elmaradt a felmondási hullám, amivel "a baloldal és a szakszervezetek hónapok óta biztatták a tanárokat," öt-tízezres számok helyett pedig mindössze a pedagógusok körülbelül egy százaléka hagyta el a pályát szeptemberben.
Rétvári ugyanakkor azt is hozzátette; szeptember 16 óta 460 új pedagógus kezdte meg a tanítást állami iskolában, akik már az új életpályatörvény szerint létesítettek új jogviszonyt, ez a szám pedig hétről hétre tovább emelkedik, ráadásul szerinte a "pedagógus-utánpótlás szempontjából biztató, hogy húsz éve nem vettek fel annyi hallgatót pedagógusképzésre, mint idén".
A pedagógusok egyébként szeptember 29-ig jelezhették, hogy elfogadják-e a státusztörvény értelmében írt új szerződésüket, vagy lemondanak, és október végével távoznak az oktatásból.
Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke korábban úgy tippelte; körülbelül 1000-1500 fő között lehet majd a lemondók száma, akik közül a legtöbben a fővárosban élnek, mivel ott könnyebben találnak olyan munkát, melynek során tudják hasznosítani a tanulmányaikat és készségeiket.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, hogy a szeptemberben lemondott, ezek szerint összesen 1205 pedagógus nem az összes, aki nem fogadta el a státusztörvényt és hagyta el a pályát. A közérdekű adatigényléssel megszerzett adataik szerint ugyanis az ország 60 tankerületéből 58-ban július 1. és augusztus 1. között 670 pedagógus adta be a lemondását, de májusban is sokan hagyták el a pályát, így a pályaelhagyó tanárok száma valójában sokkal magasabb.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
