Nem a mobiltelefonok miatt rossz a diákok magatartása az angliai iskolákban

A megkérdezett tanárok 73 százaléka szerint a diákok rossz magatartása a Covid-19 miatti korlátozások okozta gyenge szociális készségek eredménye.

Ahogy arról mi is beszámoltunk, múlt héten hétfőn a brit oktatási miniszter a telefonok teljes körű betiltását indítványozta az angliai iskolákban a diákok magatartásának javítása érdekében. A NASUWT – The Teachers’ Union azonban úgy gondolja, hogy ezzel a tiltással a kormány nem oldja meg a valós problémát.

A NASUWT szeptemberben közzétett felmérése szerint a tanárok 73 százaléka gondolja úgy, hogy a diákok rossz magatartása a COVID-19 korlátozásait követő gyenge szociális készségek eredménye. A viselkedést vizsgáló kutatásban az Egyesült Királyság több mint 6500 tanárának válaszait elemezték.

A válaszadók mintegy fele a megfelelő politika és eljárások hiányát (53%), valamint a tanulók rossz mentális egészségi állapotát (51%) állapította meg.

A diákok viselkedése a tanárokkal szemben

A tanulmány adatai alapján az elmúlt 12 hónapban a tanárok 37%-át érte fizikai bántalmazás vagy erőszak. A legtöbben (90%) tapasztaltak szóbeli bántalmazást, kibeszélést (97%), vagy visszabeszélést (81%) a diákok oldaláról. A felmérésben résztvevő tanárok 14%-át a tanulók megütötték, 11%-át megrúgták, 39%-át meglökték és 6%-át pedig leköpték.

A fizikai vagy verbális bántalmazás legvalószínűbb korcsoportja a 12-14 éves korosztály, amelyet a válaszadók 72%-a azonosított. A 15-16 éves korosztály volt a második legvalószínűbb, amit több mint a tanárok fele (60%) választott.

A fő probléma a tanárok támogatásának hiányával van

A felmérésből az látható, hogy az előbb említett eseteket sok esetben nem kezelik megfelelően az intézmények. Amikor a tanárok jelentették az őket ért atrocitásokat, a válaszadók csak 15%-a állította azt, hogy az iskola minden esetben megfelelően kezelte a helyzetet és támogatást nyújtott az érintetteknek.

Amikor a tanuló magatartásával kapcsolatos problémáját az adott tanár a vezetők elé vitte, a megkérdezettek mindössze 5%-a tapasztalta, hogy minden esetben foglalkoztak az üggyel és annak folyamatáról is tájékoztatták őket. 20% állította, hogy az intézmény csak általában tett lépéseket az üggyekkel kapcsolatban. A legtöbb esetben – 36% és 32% - viszont csak néha, vagy nagyon ritkán kaptak támogatást. 6% esetében azonban sosem történt segítségnyújtás.

A pedagógusok 45 százaléka érezte úgy, hogy a tantermekben tapasztalt rossz magatartás miatt őket hibáztatják. További szintén 45% állította, hogy az intézményekben az a kultúra alakult ki, miszerint a tanulók rossz viselkedését a munka részének tartják, és a tanároknak ezért számítaniuk kell a tanulők erőszakos viselkedésére.

A válaszadók közel háromnegyede nem érzi úgy, hogy rendelkezne a megfelelő erőforrásokkal, támogatással és a tudással ahhoz, hogy kielégítse az általa tanított tanulók viselkedési szükségleteit.

 

 

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.