Nem a mobiltelefonok miatt rossz a diákok magatartása az angliai iskolákban

A megkérdezett tanárok 73 százaléka szerint a diákok rossz magatartása a Covid-19 miatti korlátozások okozta gyenge szociális készségek eredménye.

Ahogy arról mi is beszámoltunk, múlt héten hétfőn a brit oktatási miniszter a telefonok teljes körű betiltását indítványozta az angliai iskolákban a diákok magatartásának javítása érdekében. A NASUWT – The Teachers’ Union azonban úgy gondolja, hogy ezzel a tiltással a kormány nem oldja meg a valós problémát.

A NASUWT szeptemberben közzétett felmérése szerint a tanárok 73 százaléka gondolja úgy, hogy a diákok rossz magatartása a COVID-19 korlátozásait követő gyenge szociális készségek eredménye. A viselkedést vizsgáló kutatásban az Egyesült Királyság több mint 6500 tanárának válaszait elemezték.

A válaszadók mintegy fele a megfelelő politika és eljárások hiányát (53%), valamint a tanulók rossz mentális egészségi állapotát (51%) állapította meg.

A diákok viselkedése a tanárokkal szemben

A tanulmány adatai alapján az elmúlt 12 hónapban a tanárok 37%-át érte fizikai bántalmazás vagy erőszak. A legtöbben (90%) tapasztaltak szóbeli bántalmazást, kibeszélést (97%), vagy visszabeszélést (81%) a diákok oldaláról. A felmérésben résztvevő tanárok 14%-át a tanulók megütötték, 11%-át megrúgták, 39%-át meglökték és 6%-át pedig leköpték.

A fizikai vagy verbális bántalmazás legvalószínűbb korcsoportja a 12-14 éves korosztály, amelyet a válaszadók 72%-a azonosított. A 15-16 éves korosztály volt a második legvalószínűbb, amit több mint a tanárok fele (60%) választott.

A fő probléma a tanárok támogatásának hiányával van

A felmérésből az látható, hogy az előbb említett eseteket sok esetben nem kezelik megfelelően az intézmények. Amikor a tanárok jelentették az őket ért atrocitásokat, a válaszadók csak 15%-a állította azt, hogy az iskola minden esetben megfelelően kezelte a helyzetet és támogatást nyújtott az érintetteknek.

Amikor a tanuló magatartásával kapcsolatos problémáját az adott tanár a vezetők elé vitte, a megkérdezettek mindössze 5%-a tapasztalta, hogy minden esetben foglalkoztak az üggyel és annak folyamatáról is tájékoztatták őket. 20% állította, hogy az intézmény csak általában tett lépéseket az üggyekkel kapcsolatban. A legtöbb esetben – 36% és 32% - viszont csak néha, vagy nagyon ritkán kaptak támogatást. 6% esetében azonban sosem történt segítségnyújtás.

A pedagógusok 45 százaléka érezte úgy, hogy a tantermekben tapasztalt rossz magatartás miatt őket hibáztatják. További szintén 45% állította, hogy az intézményekben az a kultúra alakult ki, miszerint a tanulók rossz viselkedését a munka részének tartják, és a tanároknak ezért számítaniuk kell a tanulők erőszakos viselkedésére.

A válaszadók közel háromnegyede nem érzi úgy, hogy rendelkezne a megfelelő erőforrásokkal, támogatással és a tudással ahhoz, hogy kielégítse az általa tanított tanulók viselkedési szükségleteit.

 

 

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.