Szerdán 30 év után beadta felmondását az a vidéken dolgozó nyelvtanár, akinek júliustól bruttó 21 forinttal emelkedett a fizetése. Január 1-től pedig várhatóan bruttó 450 ezret keresett volna.
A cikkben Zsófia álnevén emlegetett pedagógus a hvg360-nak úgy fogalmazott, hogy nem voltak nagy illúziói, de várható bruttó 450 ezres fizetést megalázónak tartja. Egy gyakornok alig keres nála valamivel kevesebbet. Ráadásul neki 24 órája van, ehhez képest egy gyakornokcsak csak 20.
A pedagógus szerdán már beadta a felmondását, de szerinte csak most jön a neheze. Az igazgató után a 6-14 éves gyerekeknek is el kell mondania, hogy október 31-gyel elmegy. Zsófiának egyelőre nincsen új állása. Még nem tudja, mihez kezd, de annyi biztos, hogy sem magán-, sem pedig egyházi iskolába nem megy, mert az ott tanító pedagógusokra is vonatkozik a státusztörvény.
Kinek járna a magasabb fizetés?
A státusztörvény alapján a felső határt megközelítő fizetést a munkáltató - vagyis állami intézmények esetében a tankerület - az alábbi szempontok alapján adhat:
Ez azt jelenti, hogy ha valaki például :
akkor az egyes minősülési kategóriáknál meghatározott bérsáv felső határának közelében kellene mozognia a várható fizetésének. Ez Pedagógus I esetén bruttó 1 065 000 forintot jelentene.
„Rengeteg olyan kolléga van, aki a fenti szempontok többségének megfelel, mégsem találkoztunk egyetlen olyan tájékoztatással sem, ahol a munkáltató milliós illetményt ajánlott volna meg” – írta korábban a PDSZ, majd felhívják a figyelmet arra, hogy ugyanakkor a státusztörvény kitér arra is, hogy a munkáltatónak felelősen kell gazdálkodnia, mikor meghatározza a pedagógusok fizetését.
Ha a munkáltató nem kap elegendő forrást a béremelésre, mert felelősen egy óvoda, iskola, kollégium, szakszolgálat, vagy más köznevelési intézmény nem tud úgy gazdálkodni, hogy ilyen mértékű – egyáltalán, bármilyen mértékű béremelésnek – megtermelné a fedezetét.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
