Státusztörvény: akár ezren is felmondhattak az utolsó napokban

Szeptember 29-ig, tehát máig van lehetősége a pedagógusoknak elutasítani az új jogállásukról szóló szerződést. Összefoglaltuk, hogy mit lehet tudni az új pedagógusoknak írt jogviszonyról.

Szeptember 15-ig kapták meg a pedagógusok az új jogviszonyuk szerint íródott szerződéseket. Attól a naptól kezdve nyújthatták be felmondásukat azok, akik ezek alapján nem hajlandóak a közoktatásban folytatni a munkájukat. Azok akik jelzik a felmondásukat (a jogszabály szövege szerint lemondásukat), nekik november végén szűnik meg a jogviszonya, így október végéig kell még dolgozniuk. Sokan még egy utolsó nagy felmondási hullámra számítanak, amiben A Pedagusok Szakszervezetének (PSZ) becslések alapján akár 1000 pedagógus is távozhat az utolsó napokban.

A pedagógusok új életpályáról szóló törvénye minden köznevelésben dolgozó pedagógust egy egységes munkajogi szabályozás alá terel, megszüntetve ezzel a bérkülönbségeket.

Átlagosan 5 százalékos a béremelés

Az új szerződés sok ponton felháborodást váltott ki, aminek az egyik legfontosabb része a béremelések összege volt. Totyik Tamás, a PSZ elnöke is megerősítette, hogy a visszajelzések alapján az átlagos fizetésemelés nagyjából az 5 százalékot éri el.

A státusztörvény szerint az alábbiak szerint alakulnak a bruttó fizetések :

•Gyakornok: 440 000 Ft.

•Pedagógus I: 440 000 - 1 065 000 Ft.

•Pedagógus II: 440 000 – 1 135 000 Ft.

•Mesterpedagógus: 520 000 – 1 365 000 Ft.

•Kutatótanár: 640 000 – 1 470 000 Ft.

Hogy melyik tanár végül ki mennyit visz haza, több szemponttól függ. Többek között attól is, hogy mennyi extra feladatot vállalnak, se az is befolyásolja a fizetés nagyságát, hogy a tanár által tanított tantárgy mennyire könnyen vagy nehezen betölthető a munkaerőpiacon. A gyakornokok bére a státusztörvény értelmében bruttó 440 ezer forinttól indul. Hiába a tapasztalat, a minősülés vagy a hiánytantárgy tanítása, a pályán több éve lévő pedagógusok fizetése nem sokkal lett magasabb.

Sok a „várhatóan”

A szerződésben sok esetben a leírt konkrétumok előtt ott áll az a bizonyos „várhatóan” szócska. Az első oldal 3. bekezdésben a várható munkaköre, várható óraszáma, várható bére és a munkavégzés várható helye áll. Tehát lehet, hogy mégsem lesz tanár, nem 40 órában, nem annyiért és nem ott? Sajnos erre rendes választ nem kaptak a pedagógusok, így a szerződésükben foglaltak alapján csak feltételezések vannak arról, hogyan fog alakulni a munkájuk a jövőben.

Tanárhiány

A tanárhiány már az iskolakezdés első napjaiban is érezhető volt, amit még az új szerződések kiküldése előtt erősen befolyásolhatott maga a státusztörvény is. A PSZ a szeptember 18-ai sajtótájékoztatóján nyilvánosságra hozták, hogy 2020/21-es tanévben 20 587 pedagógus hiányzott az oktatásból, amihez a további oktatást segítő dolgozók hozzáadásával 34 618 fős hiányt kapunk. Ezek a számok inkább csak alábecsülések, mintsem a tényleges adatok.

Mégis az utolsó napokban is többen buzdították a tanárokat arra, hogy ne fogadják el az új jogviszonyt, ugyanis csak akkor érhetnek el tényleges változásokat, ha most összefognak és egységesen állnak ki a jelenlegi helyzet ellen.

A távozás előtt álló pedagógusok helyzetét tovább nehezítette, hogy számos álhír is elkezdett terjedni a jogviszonyuk elutasításával kapcsolatban. Olyan helyzettel is találkozni lehetett, amikor a munkáltatók megpróbálták megnehezíteni a távozás előtt álló pedagógusok helyzetét. Félreértelmezve a jogi szabályozást, hamis információkkal rémisztgették a tanárokat.

 

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.