Státusztörvény: akár ezren is felmondhattak az utolsó napokban

Szeptember 29-ig, tehát máig van lehetősége a pedagógusoknak elutasítani az új jogállásukról szóló szerződést. Összefoglaltuk, hogy mit lehet tudni az új pedagógusoknak írt jogviszonyról.

Szeptember 15-ig kapták meg a pedagógusok az új jogviszonyuk szerint íródott szerződéseket. Attól a naptól kezdve nyújthatták be felmondásukat azok, akik ezek alapján nem hajlandóak a közoktatásban folytatni a munkájukat. Azok akik jelzik a felmondásukat (a jogszabály szövege szerint lemondásukat), nekik november végén szűnik meg a jogviszonya, így október végéig kell még dolgozniuk. Sokan még egy utolsó nagy felmondási hullámra számítanak, amiben A Pedagusok Szakszervezetének (PSZ) becslések alapján akár 1000 pedagógus is távozhat az utolsó napokban.

A pedagógusok új életpályáról szóló törvénye minden köznevelésben dolgozó pedagógust egy egységes munkajogi szabályozás alá terel, megszüntetve ezzel a bérkülönbségeket.

Átlagosan 5 százalékos a béremelés

Az új szerződés sok ponton felháborodást váltott ki, aminek az egyik legfontosabb része a béremelések összege volt. Totyik Tamás, a PSZ elnöke is megerősítette, hogy a visszajelzések alapján az átlagos fizetésemelés nagyjából az 5 százalékot éri el.

A státusztörvény szerint az alábbiak szerint alakulnak a bruttó fizetések :

•Gyakornok: 440 000 Ft.

•Pedagógus I: 440 000 - 1 065 000 Ft.

•Pedagógus II: 440 000 – 1 135 000 Ft.

•Mesterpedagógus: 520 000 – 1 365 000 Ft.

•Kutatótanár: 640 000 – 1 470 000 Ft.

Hogy melyik tanár végül ki mennyit visz haza, több szemponttól függ. Többek között attól is, hogy mennyi extra feladatot vállalnak, se az is befolyásolja a fizetés nagyságát, hogy a tanár által tanított tantárgy mennyire könnyen vagy nehezen betölthető a munkaerőpiacon. A gyakornokok bére a státusztörvény értelmében bruttó 440 ezer forinttól indul. Hiába a tapasztalat, a minősülés vagy a hiánytantárgy tanítása, a pályán több éve lévő pedagógusok fizetése nem sokkal lett magasabb.

Sok a „várhatóan”

A szerződésben sok esetben a leírt konkrétumok előtt ott áll az a bizonyos „várhatóan” szócska. Az első oldal 3. bekezdésben a várható munkaköre, várható óraszáma, várható bére és a munkavégzés várható helye áll. Tehát lehet, hogy mégsem lesz tanár, nem 40 órában, nem annyiért és nem ott? Sajnos erre rendes választ nem kaptak a pedagógusok, így a szerződésükben foglaltak alapján csak feltételezések vannak arról, hogyan fog alakulni a munkájuk a jövőben.

Tanárhiány

A tanárhiány már az iskolakezdés első napjaiban is érezhető volt, amit még az új szerződések kiküldése előtt erősen befolyásolhatott maga a státusztörvény is. A PSZ a szeptember 18-ai sajtótájékoztatóján nyilvánosságra hozták, hogy 2020/21-es tanévben 20 587 pedagógus hiányzott az oktatásból, amihez a további oktatást segítő dolgozók hozzáadásával 34 618 fős hiányt kapunk. Ezek a számok inkább csak alábecsülések, mintsem a tényleges adatok.

Mégis az utolsó napokban is többen buzdították a tanárokat arra, hogy ne fogadják el az új jogviszonyt, ugyanis csak akkor érhetnek el tényleges változásokat, ha most összefognak és egységesen állnak ki a jelenlegi helyzet ellen.

A távozás előtt álló pedagógusok helyzetét tovább nehezítette, hogy számos álhír is elkezdett terjedni a jogviszonyuk elutasításával kapcsolatban. Olyan helyzettel is találkozni lehetett, amikor a munkáltatók megpróbálták megnehezíteni a távozás előtt álló pedagógusok helyzetét. Félreértelmezve a jogi szabályozást, hamis információkkal rémisztgették a tanárokat.

 

 

Hozzászólások

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Készül a jogszabály: újra a szülők és az óvodapedagógusok dönthetnek az iskolaérettségről

A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Vitézy Dávid: „Újjáélesztjük a budapesti Diákváros projektjét, a régi terveket felülvizsgáljuk”

Újraindítanák a budapesti Diákváros korábban leállított projektjét – jelentette be Vitézy Dávid. A fejlesztéshez tartozó területek és a korábban elkészült tervek augusztus végére a Közlekedési és Beruházási Minisztériumhoz kerülnek. A régi terveket az eltelt évek miatt felülvizsgálják, de továbbra is egy lakó- és kollégiumi funkciókat ötvöző városnegyed kialakítása a cél.