Megszűnik a bölcsődei támogatás, nehéz helyzetbe kerülnek a családok

A területi különbségek és a szociális tényezők miatt azok nem férnek hozzá a bölcsődei ellátáshoz, akiknek a legnagyobb szükségük lenne rá. Az állami támogatás megszűnésével sok családnak újra kell számolnia a költségvetését.

A kormányzati döntés szerint 2023. március 31. után már nem lehet igénybe venni a családok bölcsődei támogatását. Ezt eddig azok igényelhették meg, akiknek a gyerekét férőhelyhiány miatt az állami bölcsődébe nem vették fel. A kormány ezért havi maximum 40 ezer forinttal támogatta ezeket a családokat.

Megközelítőleg 4000 gyereket utasítottak el az állami férőhelyek hiánya miatt. Így ezeknek a családoknak muszáj a magánbölcsődékhez fordulniuk, amely viszont komoly költségekkel járhat. Ebben az esetben sokaknak nyújtott segítséget a támogatás - mondta Gregor Anikó szociológus a Népszavának.

Ennek megszűnésével viszont többen is nehéz helyzetbe kerültek.

„Teret nyerhetnek olyan régi-új formák, mint például, hogy a szomszédnak fizetnek a gyermekmegőrzésért."

- mondta a szociológus.

Bár a KSH adatai szerint 2017 óta fokozatosan nőtt a bölcsődei férőhelyek száma, és 2022-ben 2548-cal több férőhely volt, mint 2021-ben, ez megtévesztő lehet. Ez a növekedés ugyanis nem feltétlenül új bölcsődék létrehozását jelenti, hanem legtöbb esetben csak a csoportok létszámának emelését.

Jelenleg több mint 10 ezer gyermek elhelyezéséért kell a családoknak fizetniük. A magánbölcsődék árai pedig változóak, havi 60 és 200 ezer forint között is mozoghatnak. A kormány 2019-ben kitűzött céljától a jelenlegi helyzet igen messze áll. 2022-re teljes bölcsődei ellátást ígértek, és 70 ezer férőhelyet.

A férőhelyeknek elméletileg nem kellene gondot okozniuk, mégis gyakran hosszú várólistákkal találkozni egyes bölcsődéknél. Kapitány Balázs a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének főmunkatársa egy 2020-as tanulmányában - a Gyermeknevelés című folyóiratban – arra az eredményre jutott, hogy a férőhelyek hiányához az évvesztesként visszatartott bölcsődés gyermekek száma is nagyban hozzájárul. Akik akár plusz egy évig is még ott maradhatnak, ezzel elvéve a helyet az új érkezőktől. A szerző szerint ez akár 50 százalékkal is megnövelheti a férőhelyigényt.

„Bizony így is sok családban újra előkerülhet a kockás papír, hogy a háztartás költségeit a kiesett pénz miatt hogyan csoportosítsák át, illetve teret nyerhetnek olyan régi-új formák, mint például, hogy a szomszédnak fizetnek gyerekmegőrzésért.”

- fogalmazta meg Gregor Anikó

A férőhelyek mellett a területi különbségek is gondot okozhatnak. A KSH adatai szerint tavaly 2233 településen összesen 52 ezer gyermeket nem tudtak a lakóhelyük közvetlen közelében található bölcsődékben elhelyezni.

 

 

Hozzászólások

Lannert Judit: Rugalmasabb napkezdés, hosszabb szünetek és több mozgás jöhet az alsó tagozatokban szeptembertől

Tizennégy pontos szakmai javaslatcsomagot kaptak az általános iskolák, amelynek célja, hogy csökkenjen az alsó tagozatos diákok terhelése, és több idő jusson mozgásra, kreatív tevékenységekre, valamint tapasztalati tanulásra. Az intézmények már a 2026/2027-es tanévtől alkalmazhatják az ajánlásokat – írta Facebook-oldalán Lannert Judit oktatási miniszter.

@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu

PSZ: a szakképzésben a felelősség mellett hatáskört is kell adni az iskoláknak

Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, melyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az oktató elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.