Megszűnik a bölcsődei támogatás, nehéz helyzetbe kerülnek a családok

A területi különbségek és a szociális tényezők miatt azok nem férnek hozzá a bölcsődei ellátáshoz, akiknek a legnagyobb szükségük lenne rá. Az állami támogatás megszűnésével sok családnak újra kell számolnia a költségvetését.

A kormányzati döntés szerint 2023. március 31. után már nem lehet igénybe venni a családok bölcsődei támogatását. Ezt eddig azok igényelhették meg, akiknek a gyerekét férőhelyhiány miatt az állami bölcsődébe nem vették fel. A kormány ezért havi maximum 40 ezer forinttal támogatta ezeket a családokat.

Megközelítőleg 4000 gyereket utasítottak el az állami férőhelyek hiánya miatt. Így ezeknek a családoknak muszáj a magánbölcsődékhez fordulniuk, amely viszont komoly költségekkel járhat. Ebben az esetben sokaknak nyújtott segítséget a támogatás - mondta Gregor Anikó szociológus a Népszavának.

Ennek megszűnésével viszont többen is nehéz helyzetbe kerültek.

„Teret nyerhetnek olyan régi-új formák, mint például, hogy a szomszédnak fizetnek a gyermekmegőrzésért."

- mondta a szociológus.

Bár a KSH adatai szerint 2017 óta fokozatosan nőtt a bölcsődei férőhelyek száma, és 2022-ben 2548-cal több férőhely volt, mint 2021-ben, ez megtévesztő lehet. Ez a növekedés ugyanis nem feltétlenül új bölcsődék létrehozását jelenti, hanem legtöbb esetben csak a csoportok létszámának emelését.

Jelenleg több mint 10 ezer gyermek elhelyezéséért kell a családoknak fizetniük. A magánbölcsődék árai pedig változóak, havi 60 és 200 ezer forint között is mozoghatnak. A kormány 2019-ben kitűzött céljától a jelenlegi helyzet igen messze áll. 2022-re teljes bölcsődei ellátást ígértek, és 70 ezer férőhelyet.

A férőhelyeknek elméletileg nem kellene gondot okozniuk, mégis gyakran hosszú várólistákkal találkozni egyes bölcsődéknél. Kapitány Balázs a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének főmunkatársa egy 2020-as tanulmányában - a Gyermeknevelés című folyóiratban – arra az eredményre jutott, hogy a férőhelyek hiányához az évvesztesként visszatartott bölcsődés gyermekek száma is nagyban hozzájárul. Akik akár plusz egy évig is még ott maradhatnak, ezzel elvéve a helyet az új érkezőktől. A szerző szerint ez akár 50 százalékkal is megnövelheti a férőhelyigényt.

„Bizony így is sok családban újra előkerülhet a kockás papír, hogy a háztartás költségeit a kiesett pénz miatt hogyan csoportosítsák át, illetve teret nyerhetnek olyan régi-új formák, mint például, hogy a szomszédnak fizetnek gyerekmegőrzésért.”

- fogalmazta meg Gregor Anikó

A férőhelyek mellett a területi különbségek is gondot okozhatnak. A KSH adatai szerint tavaly 2233 településen összesen 52 ezer gyermeket nem tudtak a lakóhelyük közvetlen közelében található bölcsődékben elhelyezni.

 

 

Hozzászólások

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Készül a jogszabály: újra a szülők és az óvodapedagógusok dönthetnek az iskolaérettségről

A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.

Készül a jogszabály: újra a szülők és az óvodapedagógusok dönthetnek az iskolaérettségről

A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.