A következő tanévtől ingyenessé válhat a jogosítványszerzés a középiskolások és a szakképzésben tanulók számára. A tervezet kivitelezéséről az autósiskolák egyelőre nem kaptak tájékoztatást, így sokan csak a sötétben tapogatóznak.
Az őszi ülésszakban tárgyalja a Parlament azt a törvényjavaslat-csomagot, amiben többek között szerepel a középiskolások és a szakképzésben tanulók ingyenes jogosítványszerzése is. "Az állam a középiskolában tanulók részére ingyenesen biztosítja a „B” kategóriás közúti járművezetői engedély megszerzéséhez a közlekedési alapismeretek és gyakorlati vizsga letételéhez szükséges ismeretek elsajátítását. A szülő, a törvényes képviselő vagy a nagykorú tanuló döntésével visszautasíthatja a képzésben részvételt" - olvasható a törvényjavaslatban, amely a tervek szerint a következő tanévben lép majd életbe.
Az autósiskolák eddig nem kaptak tájékoztatást a tervezettel kapcsolatban, és a kivitelezés módja is teljes homály egyelőre – mondta Papp Endre, az Autósiskolák Vezetőinek Országos Szervezetének (AVOSz) elnöke, aki kiemelte, hogy a tervezet szövegében a vizsgára való felkészülés támogatása szerepel, de az nem derül ki, hogy a kötelező 29 vezetői órán túl, a pótórákat is finanszírozza-e az állam. Ugyanis, ha valaki megbukik a forgalmi vizsgán, akkor ismét órákat kell vennie.
A Civil Közoktatási Platform (CPK) bírálta a törvényjavaslatot: |
„Szavazatmaximálási célúnak, átgondolatlannak, pazarlónak, és fenntarthatóság szempontjából is aggályosnak” nevezték. Környezetvédelmi szempontból sem tartják helyesnek az „ilyen mértékű ösztönzést a jogosítványszerzésre és a gépjárművezetésre”, úgy látják: alternatívaként a kerékpárvételi lehetőséget is fel kellene ajánlani. Tartanak továbbá attól is, hogy – ismert hatástanulmány híján – az ingyenességgel nem tudni, hogy lesz kapacitása az autósiskoláknak tartani a lépést és hogy növeli ez a vezetni tanulás költségeit másoknak. |
Érdekes folyamatot válthat ki, ha elfogadják a javaslatot: az AVOSz elnöke szerint lehet, hogy az érintett korosztály emiatt most kivár, és csak a program életbeléptekor kezdi meg a tanfolyamot, emiatt elképzelhető, hogy lesz egy időszak, amikor visszaesik a jelentkezők létszáma, majd pedig megnő. Ez nem fog különösebb problémát okozni az autósiskoláknak, mert folyamatos az oktatóképzés és nincs hiány a tanárokból.
Negatív hatás lehet Papp Endre szerint, hogy a motiválatlan diákok is elkezdik a jogosítvány megszerzését. Ha nincs elég erős motiváció a tanuláshoz, akkor lehet, hogy már az elméleti tanfolyam alatt elvesztik a lelkesedést, és úgy döntenek, hogy magát a vezetést már nem kezdik el, emiatt nagy lehet a lemorzsolódási arány – mondta.
Felkerestük az illetékes minisztériumot azzal kapcsolatban, hogy előreláthatólag mikor kapnak tájékoztatást a törvénytervezet kivitelezéséről az autósiskolák, de cikkünk megjelenésésig nem érkezett válasz. Ha reagalnák megkeresésünkre, akkor frissítjük a cikket.
Mennyibe kerül a jogosítványszerzés?
305 ezer forint – a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2022 végén átlagosan ennyibe került egy B kategóriás jogosítvány megszerzése. Ez jelentős drágulás, hiszen 2020 utolsó hónapjában még „csupán” 216 ezerbe került mindez. Ez az összeg is lényegesen emelkedhet, mivel alapvetően 29 vezetői órát kell vennie a tanulónak, hogy a vizsgával együtt meglegyen a kötelező 30 levezetett óra, de a gyakorlatban ez közelebb van az 50-60 órához, ami akár több mint százezer forinttal is megdobhatja a költségeket. Aki pedig megbukik, az újabb 50-100 ezres kiadásokkal számolhat – erről még májusban beszélt Jovánovics János, a Magyar Autóközlekedési Tanintézetek Országos Szövetségének elnöke a 24.hu-nak.
A húsz év alatti jelentkezők, vagy CSED, GYES, GYED ellátásban részesülő szülők 25.000 Ft állami támogatást vehetnek igénybe az elméleti tanfolyam és vizsga díjához. A húsz év alattiaknál gyakori, hogy az állami támogatás miatt a szülők kifizetik az elméleti képzést és a vizsgát, ám utána nem fejezik be a folyamatot. Erre megoldást jelenthet az állam új programja, azonban a pénzügyi megvalósításról még nem tájékoztatták az autósiskolákat.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
