Ingyenes jogosítvány: az autósiskolák még nem tudják, hogy miből finanszírozná az állam

A következő tanévtől ingyenessé válhat a jogosítványszerzés a középiskolások és a szakképzésben tanulók számára. A tervezet kivitelezéséről az autósiskolák egyelőre nem kaptak tájékoztatást, így sokan csak a sötétben tapogatóznak.

  • Tornyos Kata

Az őszi ülésszakban tárgyalja a Parlament azt a törvényjavaslat-csomagot, amiben többek között szerepel a középiskolások és a szakképzésben tanulók ingyenes jogosítványszerzése is. "Az állam a középiskolában tanulók részére ingyenesen biztosítja a „B” kategóriás közúti járművezetői engedély megszerzéséhez a közlekedési alapismeretek és gyakorlati vizsga letételéhez szükséges ismeretek elsajátítását. A szülő, a törvényes képviselő vagy a nagykorú tanuló döntésével visszautasíthatja a képzésben részvételt" - olvasható a törvényjavaslatban, amely a tervek szerint a következő tanévben lép majd életbe.

Az autósiskolák eddig nem kaptak tájékoztatást a tervezettel kapcsolatban, és a kivitelezés módja is teljes homály egyelőre – mondta Papp Endre, az Autósiskolák Vezetőinek Országos Szervezetének (AVOSz) elnöke, aki kiemelte, hogy a tervezet szövegében a vizsgára való felkészülés támogatása szerepel, de az nem derül ki, hogy a kötelező 29 vezetői órán túl, a pótórákat is finanszírozza-e az állam. Ugyanis, ha valaki megbukik a forgalmi vizsgán, akkor ismét órákat kell vennie.

A Civil Közoktatási Platform (CPK) bírálta a törvényjavaslatot:

„Szavazatmaximálási célúnak, átgondolatlannak, pazarlónak, és fenntarthatóság szempontjából is aggályosnak” nevezték. Környezetvédelmi szempontból sem tartják helyesnek az „ilyen mértékű ösztönzést a jogosítványszerzésre és a gépjárművezetésre”, úgy látják: alternatívaként a kerékpárvételi lehetőséget is fel kellene ajánlani. Tartanak továbbá attól is, hogy – ismert hatástanulmány híján – az ingyenességgel nem tudni, hogy lesz kapacitása az autósiskoláknak tartani a lépést és hogy növeli ez a vezetni tanulás költségeit másoknak.

Érdekes folyamatot válthat ki, ha elfogadják a javaslatot: az AVOSz elnöke szerint lehet, hogy az érintett korosztály emiatt most kivár, és csak a program életbeléptekor kezdi meg a tanfolyamot, emiatt elképzelhető, hogy lesz egy időszak, amikor visszaesik a jelentkezők létszáma, majd pedig megnő. Ez nem fog különösebb problémát okozni az autósiskoláknak, mert folyamatos az oktatóképzés és nincs hiány a tanárokból.

Negatív hatás lehet Papp Endre szerint, hogy a motiválatlan diákok is elkezdik a jogosítvány megszerzését. Ha nincs elég erős motiváció a tanuláshoz, akkor lehet, hogy már az elméleti tanfolyam alatt elvesztik a lelkesedést, és úgy döntenek, hogy magát a vezetést már nem kezdik el, emiatt nagy lehet a lemorzsolódási arány – mondta.

Felkerestük az illetékes minisztériumot azzal kapcsolatban, hogy előreláthatólag mikor kapnak tájékoztatást a törvénytervezet kivitelezéséről az autósiskolák, de cikkünk megjelenésésig nem érkezett válasz. Ha reagalnák megkeresésünkre, akkor frissítjük a cikket.

Mennyibe kerül a jogosítványszerzés?

305 ezer forint – a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2022 végén átlagosan ennyibe került egy B kategóriás jogosítvány megszerzése. Ez jelentős drágulás, hiszen 2020 utolsó hónapjában még „csupán” 216 ezerbe került mindez. Ez az összeg is lényegesen emelkedhet, mivel alapvetően 29 vezetői órát kell vennie a tanulónak, hogy a vizsgával együtt meglegyen a kötelező 30 levezetett óra, de a gyakorlatban ez közelebb van az 50-60 órához, ami akár több mint százezer forinttal is megdobhatja a költségeket. Aki pedig megbukik, az újabb 50-100 ezres kiadásokkal számolhat – erről még májusban beszélt Jovánovics János, a Magyar Autóközlekedési Tanintézetek Országos Szövetségének elnöke a 24.hu-nak.

A húsz év alatti jelentkezők, vagy CSED, GYES, GYED ellátásban részesülő szülők 25.000 Ft állami támogatást vehetnek igénybe az elméleti tanfolyam és vizsga díjához. A húsz év alattiaknál gyakori, hogy az állami támogatás miatt a szülők kifizetik az elméleti képzést és a vizsgát, ám utána nem fejezik be a folyamatot. Erre megoldást jelenthet az állam új programja, azonban a pénzügyi megvalósításról még nem tájékoztatták az autósiskolákat.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.