Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is.
A francia kormány komolyan fellépett az iskolai zaklatások ellen, ahogy azt egy hétfői eset is mutatja. A 14 éves fiú letartóztatásának körülményei sokak felháborodását váltotta ki.
„Így vetünk véget ennek a zaklatásnak, így fogjuk megvédeni a gyermekeinket is”
- mondta Oliver Veran kormányszóvivő azon eset kapcsán, amikor Párizs külvárosában, Alfortville-ben bilincsben vezettek ki egy 14 éves diákot az iskolából, amiért korábban bántalmazta egy transznemű osztálytársát.
Annak ellenére, hogy elítélik a bántalmazást, sok szülőt és diákot feldühített az eset - írta meg a The Guardian.
A francia kormány kiállt az eljárás és az azt intéző hatóságok mellett. Oliver Veran kormányszóvivő elmondása alapján „a visszaélésszerű magatartás elleni politikának megfelelően” jártak el az ügyben. Hozzátette, a letartóztatás célja egy „nagyon erős üzenet” küldése volt a többi diák számára, hogy a zaklatás semmilyen formában nem tolerálható.
Az AFP hírügynökséghez beérkezett rendőrségi elmondás alapján a fiú letartóztatása azért volt szükséges, mert „rendkívül súlyos fenyegetéseken alapult, amelyek sürgős őrizetbe vételt igényeltek.”
A zaklatást teljes mértékben elítélő szülők és diákok is megértették az intézkedések okát, annak kivitelezése azonban sokakat megdöbbentett; nem értették, hogy a letartóztatást miért nem lehetett megtenni iskolaidő után.
Egy 14 éves diák, aki szemtanúja volt a letartóztatásnak, azt nyilatkozta az AFP-nek, hogy „az igazgató kopogott, és azt mondta nekünk, hogy egy letartóztatás van folyamatban. A rendőrök bejöttek, megragadták a karját és bilincset tettek rá. Azt hittem, lehetetlen, hogy a rendőrség bejöjjön egy osztályterembe” – és hozzátette – „Megdöbbentünk, néhányan idegesen nevettek.”
„A józan ész azt diktálná, hogy az ilyen letartóztatások ne az osztályban történjenek, még akkor sem, ha teljesen indokolt.”
- fogalmazta meg véleményét Didiger Georges, egy francia oktatási szakszervezet képviselője.
Pár nappal az eljárást övező felháborodás előtt egy másik szélsőséges iskolai zaklatási eset is történt Franciaországban, azonban akkor a fellépés hiánya a bántalmazott diák életébe került. Egy - a cikkben meg nem nevezett – francia oktatási intézmény vezetői fenyegető levelet küldtek egy diák szüleinek, akit az osztálytársai hónapokon át zaklattak. A levélben azt üzenték nekik, hogy a panaszkodó szülők nyilvános nyilatkozatai „elfogadhatatlanok”, és felszólították őket, hogy konstruktívabb módon álljanak a helyzethez. A 15 éves francia fiú nem sokkal a felszólítás után, szeptember 5-én öngyilkos lett Párizs külvárosában. Alig egy nappal az iskolakezdés után.
Gabriel Attal oktatási miniszter „szégyenletesnek” nevezte a történteket, és megígérte, hogy a zaklatás kockázatairól a jövőben már nyíltabban fognak beszélni.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter bejelentette, hogy a jövőben ismét szerepet kapnak a tantestületek az igazgatói pályázatok véleményezésében.