Az elmúlt héten két iskolában tömeges gastroenteritis járvány ütötte fel a fejét.
A Nemzeti Népegészségügyi-és Gyógyszerészeti Központ Járványügyi-és Infekciókontroll Főosztályának jelentéséből kiderült, hogy egy Bács-Kiskun vármegyei településen egy általános iskola alsó tagozatán 2023. szeptember 8-án 276 főből (249 fő diák, 27 fő pedagógus és iskolai dolgozó)64 tanuló betegedett meg gastroenteritises tünetekkel (hasi görcs, hányás, hasmenés). Kórházi ápolásra egyik esetben volt szükség.
"Mivel a megbetegedések hátterében az élelmiszer közvetítő szerepe nem zárható ki, a járványügyi és a diagnosztikus laboratóriumi vizsgálatok folyamatban vannak. A területileg illetékes járási hivatal az iskolában folyamatos fertőtlenítést rendelt el" - olvasható a jelentésben.
Egy Zala vármegyei településen pedig több intézményben hasmenéssel, hasi fájdalommal és hányással járó megbetegedések fordultak elő. A megbetegedések ebben az esetben is enyhe lefolyásúak voltak. Mivel az esetek mind ugyanahhoz a főzőkonyhához kapcsolódtak, ezért az élelmiszerminták mikrobiológiai vizsgálata jelenleg is zajlik. A területileg illétekes járási hivatal elrendelte a folyamatos fertőtlenítést, és a higiénés szabályok szigorítását.
Dr. Havasi Katalin, a Házi Gyermekorvosok Országos Érdekképviseleti és Szakmai Egyesületének elnöke nemrég úgy nyilatkozott, hogy idén szeptemberben is a korábbi években megszokott vírusok által okozott fertőzések - rhinovírus, náthavírus, adenovírus - terjednek az iskolákban, óvodákban. Ezen kívül az elnök szerint számolni kell azzal is, hogy a koronavírus is belesimul ezeknek a sorába."Nem minden náthát tesztelünk, de a tesztelt gyerekek között előfordult koronavírus is. Érdemes tudni, hogy nem vonatkozik rá semmilyen megkülönböztető eljárás. Minden vírusos, beteg gyereknek otthon kell maradnia néhány napra, amíg meggyógyul, kettő tünetmentes nap után pedig már mehet közösségbe" – jegyezte meg a doktornő.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
