Hétfő délelőttre sajtótájékoztatót hirdetett a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ). Az eseményt Nahalka István oktatáskutató és Totyik Tamás a PSZ elnöke tartotta, amivel céljuk az oktatásban dolgozók hiányairól szóló adatok nyilvánosságra hozása volt.
Tíz év alatt a tanítóknál a tizenhétszeresére növekedett a pedagógushiány.
Saját felmérésük számszerűsített adatait tette közzé a Pedagógusok Szakszervezete a nemrégiben lezajlott sajtótájékoztatón. A PSZ elnöke szerint az adataik nyilvánosak, amihez bárki hozzáférhet. Az eredményeikhez az Országos kompetenciamérés telephelyi jelentéseit, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és a társadalombiztosítás adatait használták – számolt be róla a Telex.
Az eredményeik azt mutatják, hogy a 2020/21-es tanévben 20 587 pedagógus hiányzott az oktatásból. Ehhez hozzá kell még tenni a pedagógusok munkáját segítő dolgozókat is, ami még jobban megnöveli ezt az amúgy sem alacsony számot, így összesen 34 618 fős hiányt kapunk.
Az elhangzottak alapján ezek a számok inkább alábecsültek, mintsem a tényleges adatok, mivel a mostani, egyre súlyosbodó probléma - a státusztörvénynek köszönhetően - csak még inkább rontott a helyzeten. Totyik szerint a legnagyobb pedagógushiány Budapesten és a hátrányos helyzetű településeken van.
A kutatás adatai szerint a 2020/21-es tanévben:
A sajtótájékoztatón szóba került a várható szeptemberi felmondási hullám kérdése is. Totyik Tamás azt mondta, hogy ezzel kapcsolatban nem rendelkeznek adatokkal, de körülbelül további ezer pályaelhagyó tanárra számítanak még szeptemberben.
A várható felmondási hullám a státusztörvény alapján írt új szerződésnek köszönhető, amiről alábbi cikkünkben találhattok információkat.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
