Egyre több az iskolaőr: idén már ötször intézkedtek

Az előző tanév végén 579 iskolaőr teljesített szolgálatot a hazai iskolákban, szeptember elsején már 690-re nőtt a létszámuk.

  • Tornyos Kata

Szeptember elseje óta már öt alkalommal kellett intézkedniük az iskolaőröknek – számolt be róla a rendőrség a Népszava kérdésére. Az előző tanévben összesen 199 alkalommal intézkedtek, amelyek alapján 109 rendőrségi eljárás indult: 79 esetben büntetőeljárás, 30 alkalommal szabálysértési eljárás. Testi kényszert 25 esetben, bilincset és vegyi eszközt egy-egy esetben alkalmaztak, rendőrbot használatára pedig nem került sor.

Februárban arról tájékoztatott az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK), hogy a 2022/2023-as tanévben 100 oktatási intézmény csatlakozott az iskolaőri programhoz, így abban jelenleg 571 iskola vesz részt, összesen 608 iskolaőrrel. A kormány azonban 295 fővel még tovább szeretné növelni az állományt. A bővítéshez 2023-ban 654,5 millió forintot, 2024-től pedig évi 1,26 milliárd forintot biztosítanak.  Az ORFK tájékoztatása szerint a toborzás és a kiképzés folyamatosan zajlik, a kormányhatározat értelmében pedig 803-ra bővült azoknak az intézményeknek a száma, amelyek részt vehetnek az iskolaőri programban.

A nyári szünetben nem csak az iskolákban volt dolguk

Részt vettek a nevelési-oktatási intézmények, a helyi és területi szervek, valamint önkormányzatok által szervezett táborok működtetésében, valamint segítették a bűnmegelőzési előadók tevékenységét is, például prevenciós programokon, tájékoztatókon. Emellett  lakóközösségi napokon, város- és falunapokon, lakossági programokon, fesztiválokon, rendőrségi, önkormányzati rendezvényeken, bevásárlóközpontok parkolóiban, piacokon, információs pontokon, autópálya-pihenők, strandok, fürdők és szabadstrandok területén láttak el bűnmegelőzési feladatokat – írták a lapnak.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.