Egyre több az iskolaőr: idén már ötször intézkedtek

Az előző tanév végén 579 iskolaőr teljesített szolgálatot a hazai iskolákban, szeptember elsején már 690-re nőtt a létszámuk.

  • Tornyos Kata

Szeptember elseje óta már öt alkalommal kellett intézkedniük az iskolaőröknek – számolt be róla a rendőrség a Népszava kérdésére. Az előző tanévben összesen 199 alkalommal intézkedtek, amelyek alapján 109 rendőrségi eljárás indult: 79 esetben büntetőeljárás, 30 alkalommal szabálysértési eljárás. Testi kényszert 25 esetben, bilincset és vegyi eszközt egy-egy esetben alkalmaztak, rendőrbot használatára pedig nem került sor.

Februárban arról tájékoztatott az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK), hogy a 2022/2023-as tanévben 100 oktatási intézmény csatlakozott az iskolaőri programhoz, így abban jelenleg 571 iskola vesz részt, összesen 608 iskolaőrrel. A kormány azonban 295 fővel még tovább szeretné növelni az állományt. A bővítéshez 2023-ban 654,5 millió forintot, 2024-től pedig évi 1,26 milliárd forintot biztosítanak.  Az ORFK tájékoztatása szerint a toborzás és a kiképzés folyamatosan zajlik, a kormányhatározat értelmében pedig 803-ra bővült azoknak az intézményeknek a száma, amelyek részt vehetnek az iskolaőri programban.

A nyári szünetben nem csak az iskolákban volt dolguk

Részt vettek a nevelési-oktatási intézmények, a helyi és területi szervek, valamint önkormányzatok által szervezett táborok működtetésében, valamint segítették a bűnmegelőzési előadók tevékenységét is, például prevenciós programokon, tájékoztatókon. Emellett  lakóközösségi napokon, város- és falunapokon, lakossági programokon, fesztiválokon, rendőrségi, önkormányzati rendezvényeken, bevásárlóközpontok parkolóiban, piacokon, információs pontokon, autópálya-pihenők, strandok, fürdők és szabadstrandok területén láttak el bűnmegelőzési feladatokat – írták a lapnak.

 

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.