Itt van minden, amit tudnotok kell a hamarosan induló középiskolai felvételiről

Mozgalmas időszak elé néznek azok a nyolcadikosok, hatodikosok vagy negyedikesek, akik a következő évben középiskolában folytatnák a tanulmányaikat. Rövidesen indul a középiskolai felvételi, mutatjuk a legfontosabb információkat.

  • Székács Linda

Hamarosan elkezdik meghirdetni a nyílt napok dátumait, legkésőbb 2023. október 20-ig pedig a tanulmányi területeikről és pontszámítási szabályaikról szóló felvételi tájékoztatóikat is közzé kell tenniük a középiskoláknak, beleértve azt is, hogy a felvételihez kérik-e a központi felvételi megírását, valamint hogy szerveznek-e szóbeli vizsgát. Ettől az időponttól kezdve fontos lesz, hogy rendszeresen figyeljétek az Oktatási Hivatal oldalát, de most mi is összeszedtük nektek a legfontosabb tudnivalókat.

Központi felvételi

Az Oktatási Hivatal 2023. november 15-ig teszi közzé azoknak a 6 és 8 osztályos gimnáziumoknak a jegyzékét, ahol januárban megírhatják a diákok a központi felvételi vizsgákat. A központi felvételire november 30-ig lehet leadni a jelentkezéseket közvetlenül annál az intézménynél, ahol szeretnétek megírni a vizsgát. Fontos, hogy ezt bármelyik vizsgát hirdető intézményben megtehetitek, nem feltétlen kell annak az intézmények lennie, ahová később jelentkeznétek.

"A tesztet csak egyszer, egy iskolában kell megírni, annak eredményét országszerte elfogadják, hiszen a feladatsorok mindenki számára egységesek" - figyelmeztet a Hivatal.

A központi felvételi vizsgát 2024. január 20-án, szombaton délelőtt 10:00-kor tartják mindenki számára. Ez azt jelenti, hogy ezen a napon vizsgáznak a nyolc- vagy hatosztályos gimnáziumba jelentkező, és a kilencedik osztályba készülő diákok is.

Amennyiben erről a vizsgáról valamilyen komoly, igazolható indokkal - például betegség miatt - lemaradtok, 2024. január 30-án, délután 14:00-kor pótló központi felvételi vizsgát szerveznek. Ha viszont ezen sem tudtok részt venni, több lehetőségetek nem lesz a központi felvételi megírására.

Mikor érkeznek az eredmények?

A központi írásbelin elért pontszámaitokról az Oktatási Hivatal által meghatározott módon 2024. február 9-ig értesít titeket a vizsgát szervező iskola. Ilyenkor az iskolák általában a honlapjukon is közzé tesznek egy jegyzéket, amiben az azonosítótok alapján megtalálhatjátok, hány pontot értetek el.

Jelentkezés

A jelentkezési lapokat 2024. február 21-ig továbbítják az általános iskolák. Ezt azt jelenti, hogy eddig az időpontig kell kitöltenetek a tőlük kapott jelentkezési lapot, és kiválasztani azokat a középiskolákat, ahová szívesen bekerülnétek.

Ha megírtátok a központi felvételit, az elért pontszámotok segíthet a megfelelő iskolák kiválasztásában. Fontos, hogy ezen a sorrenden egyszer, 2024. február 8 és 10 között módosíthattok, új intézményt viszont már nem jelölhettek meg, maximum csak a preferencia sorrendeteken változtathattok. Például, ha az iskola tartott szóbeli felvételit, ami a vártnál jobban, vagy éppenséggel rosszabbul sikerült, lecserélhetitek, hogy a megjelölt iskolák közül melyik legyen az első helyen.

A szóbeli felvételiket egyébként - amennyiben az általatok megjelölt intézményben van - 2024. március 4 és 20 között tartják. Ilyet viszont nem minden iskolában szerveznek, ezért mindenképp alaposan olvassátok át a felvételi tájékoztatókat.

Mikor jön az eredmény?

A sikeres felvételről, vagy épp az elutasításról szóló határozatot 2024. május 2-án kapjátok meg.

Amennyiben egyik helyre sem sikerül bekerülnötök, azokban az iskolákban, ahol a férőhelyek kevesebb mint 90 százalékát töltötték fel rendkívüli felvételi eljárást hirdethetnek. Ebben az esetben a jelentkezést már egyénileg kell intéznetek, közvetlenül abban az intézményben, ahová szeretnétek bekerülni. A benyújtott felvételi kérelmekről május 22-ig dönt az igazgató, rendkívüli felvételit viszont egészen augusztus végéig hirdethetnek az intézmények.

A beiratkozás a középfokú iskolákba 2024. június 26-28. között lesz.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.