Mozgalmas időszak elé néznek azok a nyolcadikosok, hatodikosok vagy negyedikesek, akik a következő évben középiskolában folytatnák a tanulmányaikat. Rövidesen indul a középiskolai felvételi, mutatjuk a legfontosabb információkat.
Hamarosan elkezdik meghirdetni a nyílt napok dátumait, legkésőbb 2023. október 20-ig pedig a tanulmányi területeikről és pontszámítási szabályaikról szóló felvételi tájékoztatóikat is közzé kell tenniük a középiskoláknak, beleértve azt is, hogy a felvételihez kérik-e a központi felvételi megírását, valamint hogy szerveznek-e szóbeli vizsgát. Ettől az időponttól kezdve fontos lesz, hogy rendszeresen figyeljétek az Oktatási Hivatal oldalát, de most mi is összeszedtük nektek a legfontosabb tudnivalókat.
Központi felvételi
Az Oktatási Hivatal 2023. november 15-ig teszi közzé azoknak a 6 és 8 osztályos gimnáziumoknak a jegyzékét, ahol januárban megírhatják a diákok a központi felvételi vizsgákat. A központi felvételire november 30-ig lehet leadni a jelentkezéseket közvetlenül annál az intézménynél, ahol szeretnétek megírni a vizsgát. Fontos, hogy ezt bármelyik vizsgát hirdető intézményben megtehetitek, nem feltétlen kell annak az intézmények lennie, ahová később jelentkeznétek.
"A tesztet csak egyszer, egy iskolában kell megírni, annak eredményét országszerte elfogadják, hiszen a feladatsorok mindenki számára egységesek" - figyelmeztet a Hivatal.
A központi felvételi vizsgát 2024. január 20-án, szombaton délelőtt 10:00-kor tartják mindenki számára. Ez azt jelenti, hogy ezen a napon vizsgáznak a nyolc- vagy hatosztályos gimnáziumba jelentkező, és a kilencedik osztályba készülő diákok is.
Amennyiben erről a vizsgáról valamilyen komoly, igazolható indokkal - például betegség miatt - lemaradtok, 2024. január 30-án, délután 14:00-kor pótló központi felvételi vizsgát szerveznek. Ha viszont ezen sem tudtok részt venni, több lehetőségetek nem lesz a központi felvételi megírására.
Mikor érkeznek az eredmények?
A központi írásbelin elért pontszámaitokról az Oktatási Hivatal által meghatározott módon 2024. február 9-ig értesít titeket a vizsgát szervező iskola. Ilyenkor az iskolák általában a honlapjukon is közzé tesznek egy jegyzéket, amiben az azonosítótok alapján megtalálhatjátok, hány pontot értetek el.
Jelentkezés
A jelentkezési lapokat 2024. február 21-ig továbbítják az általános iskolák. Ezt azt jelenti, hogy eddig az időpontig kell kitöltenetek a tőlük kapott jelentkezési lapot, és kiválasztani azokat a középiskolákat, ahová szívesen bekerülnétek.
Ha megírtátok a központi felvételit, az elért pontszámotok segíthet a megfelelő iskolák kiválasztásában. Fontos, hogy ezen a sorrenden egyszer, 2024. február 8 és 10 között módosíthattok, új intézményt viszont már nem jelölhettek meg, maximum csak a preferencia sorrendeteken változtathattok. Például, ha az iskola tartott szóbeli felvételit, ami a vártnál jobban, vagy éppenséggel rosszabbul sikerült, lecserélhetitek, hogy a megjelölt iskolák közül melyik legyen az első helyen.
A szóbeli felvételiket egyébként - amennyiben az általatok megjelölt intézményben van - 2024. március 4 és 20 között tartják. Ilyet viszont nem minden iskolában szerveznek, ezért mindenképp alaposan olvassátok át a felvételi tájékoztatókat.
Mikor jön az eredmény?
A sikeres felvételről, vagy épp az elutasításról szóló határozatot 2024. május 2-án kapjátok meg.
Amennyiben egyik helyre sem sikerül bekerülnötök, azokban az iskolákban, ahol a férőhelyek kevesebb mint 90 százalékát töltötték fel rendkívüli felvételi eljárást hirdethetnek. Ebben az esetben a jelentkezést már egyénileg kell intéznetek, közvetlenül abban az intézményben, ahová szeretnétek bekerülni. A benyújtott felvételi kérelmekről május 22-ig dönt az igazgató, rendkívüli felvételit viszont egészen augusztus végéig hirdethetnek az intézmények.
A beiratkozás a középfokú iskolákba 2024. június 26-28. között lesz.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
