A diákolimpiák történetének legtöbb érmét szerezték idén a magyar diákok

Az idei szezonban összesen 45 érmet szereztek.

  • Eduline/MTI

Idén a világ legrangosabb, középiskolásoknak szóló, nemzetközi diákolimpiáin a magyar versenyzők összesen 34 érmet szereztek: négy arany-, tizenkét ezüst- és tizenhét bronzérmet az egyéni versenyeken, egy bronzérmet csapatversenyen, ketten dicséretben részesültek - közölte a Belügyminisztérium szerda délelőtt az MTI-vel.

A magyar diákok más rangos nemzetközi versenyeken és európai szintű megmérettetéseken is részt vettek, melyeken még 11 érmet szereztek. Egyéniben

  • két arany-,
  • négy ezüst-,
  • és két bronzérmet,

csapatban pedig egy csapat aranyérmet, két csapat pedig ezüst érmet szerzett, három tanuló pedig különdíjban részesült.

Mindezeket összesítve 2023-ban a nemzetközi diákolimpiákon és nemzetközi, valamint európai szintű versenyeken egyéniben és csapatban együttesen 45 éremmel térhettek haza, összesen 7 arany-, 18 ezüst- és 20 bronzéremmel.

Az idei szezon Szegeden, a Nemzetközi Informatikai Diákolimpiával ért véget. Magyarországot a Biológiai, Csillagászati és Asztrofizikai, Filozófiai, Fizikai, Földrajzi, Informatikai, Kémiai, Matematikai és Nyelvészeti Diákolimpián és nemzetközi tudományos versenyeken képviselték csapatok.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.